BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Vörösiszap-katasztrófa: Itt a végleges jelentés

A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus, radioaktív anyag nem került a környezetbe, károkat és a sérüléseket a folyadék erősen lúgos kémhatása okozta. Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a porszennyezés mértéke nem haladta és haladja meg a veszélyes mértéket. A talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint.

Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán - adta hírül a vilagtudomany.hu.

Az ajkai katasztrófáról mindent egy helyen itt olvashat!

Részletezve:

1.) A szerencsétlenség során radioaktív anyag nem került a környezetbe.

2.) A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus.

3.) A környezeti károknak és a katasztrófát elszenvedő lakosság sérülésének oka a területet elárasztó vörösiszap magas pH értéke, azaz a folyadék erősen lúgos kémhatása.

4.) A környezeti kár, elsősorban a talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. A szakszerű és szervezett kárelhárítás folyamatos.

5.) Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a beszáradó iszapból származó szállópor  nem mutatható ki.

6.) Az katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket.

7.) A katasztrófa által sújtott területeken kívül eső régióban folytatott gazdasági tevékenységet nem érintik a történtek.

8.) A lakosság testi épségére vonatkozó hosszú távú kockázati tényezők elemzése szakszerű irányítással zajlik.

A KKB TT ajánlásai a mezőgazdasági területek környezetkímélő és költségtakarékos kármentesítésére:

1. El kell távolítani a szennyezett vizet az árkokból, és minden olyan helyről, ahol jelenleg tócsák találhatók, beleértve a mezőgazdasági táblákat határoló területeket.

2. A helyszíni bejárások és vizsgálatok alapján mára pontosan behatárolható az a terület, ahonnan el kell távolítani a lerakódott vörösiszapot, figyelemmel arra, hogy magát a talajt kizárólag a szükséges mértékben szabad eltávolítani. Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azt a területet, ahová elhelyezhető a földmunkagépekkel letolt iszap és a szennyezett föld.

3. Ki kell jelölni az iszap és a szennyezett föld eltávolítását meghatározó felelős személyt vagy személyeket, és legalább egy olyan szakértőt a helyszíni bejáráson, illetve a mintavételezésben részt vett szakemberek közül, aki az ún. műszaki irányításban segít a feladatokat végrehajtóknak.

4. Az iszapréteggel vékonyan fedett területeken semlegesítő anyagot kell szétszórni- gyors megoldásként, az ún. tárcsázás módszerével, és meghatározni a megfelelő eljárást. A nem szennyeződött, de a környezetüket tekintve érintett területeken talajjavító anyagot (szerves trágya, dudarit, tőzeg stb.) kell alkalmazni, amely a környéken kis szállítási távolságban található.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság illetékes munkacsoportja a települések közelében fekvő szántók mintegy kétharmadán javasolja a fenti lépések megtételét, és állást foglalt a szennyezett területek az élelmiszertermelésből történő kivonása mellett.  A legelők esetében a bizottság a szántóknál alkalmazható eljárásnál radikálisabb megoldás tart szükségesnek.

A KKB TT az ősz folyamán takaró vetés elvégzését javasolja nagy felszíni borítást biztosító növénnyel, amely kora tavasszal alászántással zöldtrágyázásnak is kiválóan megfelel.

A KKB TT szakértői - köztük az MTA kutatói- folyamatosan végzik a vörösiszap által okozott környezeti károk rövid és hosszú távú enyhítéséhez szükséges további méréseket, és értékelik a vizsgálatok eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben is aktív részese marad a helyzet megnyugtató rendezésének.

A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus, radioaktív anyag nem került a környezetbe, károkat és a sérüléseket a folyadék erősen lúgos kémhatása okozta. Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a porszennyezés mértéke nem haladta és haladja meg a veszélyes mértéket. A talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán.


[enews_gallery id='492329']

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek