Közélet

Nem működik a csődtörvény, több a követeléskezelés

A felszámolási és fizetésképtelenségi eljárások számának növekedésével párhuzamosan növekedett a követeléskezelésre átadott ügyek száma is az idén. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább figyelnek pénzügyeikre, ugyanis a válság idején sokkal kisebb a mozgásterük, mint korábban, állítja Harka Péter, az Atradius Követeléskezelő magyarországi fióktelepének vezetője.

A vállalati követelésbehajtásra továbbra is nagy szükség van a magyar piacon, hiszen a késedelmes fizetések száma folyamatosan nő. Jelenleg a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon, és ez a jelenség egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány.

Amíg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már jelentősen csökken annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson, világítja meg a helyzetet Harka Péter, az Atradius Követeléskezelő magyarországi fióktelepének vezetője.

A szakember szerint az idén 15 százalékkal növekedett a követeléskezelésre átadott ügyek száma Magyarországon. "Ez mindenképpen jó jel, mert úgy tűnik, hogy a magyar cégek is belátták, hogy a külsős behajtó cégek alkalmazása ez egyik legjobb védelmi stratégia a nemfizetések ellen" – jegyzi meg dr. Harka Péter. Ugyanakkor még mindig kevés magyar cég használ külsős követeléskezelőket, ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk a kérdést.

A szeptemberben publikált Atradius Global Collections Review adatai szerint magyar cégek kisebb arányban veszik igénybe a követeléskezelési szolgáltatásokat a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez. Mindössze a magyar cégek 13 százaléka fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29, a világátlag pedig 32 százalék ezen a területen.

Azt, hogy a 2009 szeptember 1-én életbe lépett csődtörvény nem működik kellőképpen, jól mutatja, hogy az Atradiusnál lezárt követeléskezelési ügyek száma 10 százalékkal csökkent, míg a nyitott ügyek általános élettartalma 15 százalékkal nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy a válság hatására tovább nőtt a felszámolások száma az idén – az Atradius adatai szerint 20 százalékkal - melyek 2-3 évig is eltartanak. Harka Péter azt tapasztalta, hogy a romló fizetési morál következtében több esetben kellett jogi eljárást kezdeményezni, amely szintén évekig tart és megnöveli az ügy élettartalmát. Emellett a peren kívüli behajtási eljárásokban is nő az elhúzódó részletfizetési megállapodások száma, mivel az adós cégek alulfinanszíroztak, nincs bank hitelük és csak így tudnak fizetni. 
 

Atradius fizetésképtelenség csődtörvény fizetési határidő követeléskezelő tartozás követeléskezelés
Kapcsolódó cikkek