csődtörvény

Előrébb kerültek a sorban a felszámoláskor a kisgyerekesek és a nyugdíjasok, és csődeljárási törvény módosítása akár a nyári munkaerőhiányt is enyhítheti

Ideje módosítani a felszámolás alatt álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét rögzítő szabályokat - mondta el Vezekényi Ursula kúriai tanácsvezető bíró, a vizsgálat vezetője egy háttérbeszélgetésen Budapesten.

A csődtörvény 40 napos határidőt ír elő a felszámolási eljárásban a hitelezői igények benyújtására, ez a határidő a Buda-Cash Brókerház estében április 14-én jár le - erősítette meg Kászpári Anita, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. ügyvezetője pénteken az MTI-nek.

A felszámolás alatt lévő Malév Zrt. kintlévőségeinek behajtása eddig 2,6 milliárd forint bevételt eredményezett, amely az összes behajtható követelés 90 százaléka – közölte a parlament honlapján Németh Lászlóné. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a reálisan behajtható követelések összege jelenleg körülbelül még 100 millió forint. A felszámolóbiztosnak 12-13 milliárd forintra lenne szüksége, hogy fedezni tudják például a dolgozók járandóságait és a felszámolások követeléseit.

A magyar vállalkozások egymás számlainak mintegy 80 százalékát szándékosan késve fizetik ki, a felszámolások pedig szinte sohasem vezetnek eredményre, állapítja meg az Atradius Collections Nemzetközi Követeléskezelési Kézikönyvének legújabb kiadása. A kézikönyv összesen 31 ország esetében ad részletes tájékoztatást a lehető legeredményesebb követeléskezelési módszerekről és eljárásokról.

Nagy törvénykezési tempó vár a képviselőkre: a kormány frissen benyújtott tervei szerint a július 11-ig tartó rendkívüli parlamenti ülésszakon 24 új törvényt fogadnának el.

Több törvényjavaslatot terjesztett a kormányoldal az Országgyűlés elé péntek délután. Módosulna a közbeszerzési, az egyházakról szóló, a csőd- és az önkormányzati törvény is.

Délután szavaz az Európai Parlament a gazdasági kormányzásról szóló uniós jogszabálycsomagról, amelyre az Európai Bizottság javasolt. A csomag egyik fontos része szankcionálná, ha a tagállamok nem teljesítik a maastrichti kritériumokat. A képviselők körében azonban aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi jogszabálytervezet nem foglalkozik a gazdasági növekedéssel és a munkahelyteremtéssel.

A tisztességes és jóhiszemű eljárás követelményeivel nem fér össze, hogy az adós cég fizetésképtelensége tudatában bérbe adja ingatlanát és hosszú távú kötelezettségeket vállaljon a hitelezők hátrányára – erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi perben.