Az USA pénzügyminisztériuma hétfőn jelentette be, hogy zárolja a területén található, „legalább 30 milliárd dollárnak megfelelő” líbiai vagyont. Ez az összeg a Kadhafi és népes családja által felhalmozott bankbetétek, illetve befektetések formájában külföldre vitt vagyonnak csupán egy része. A líbiai ellenzék becslései szerint a Kadhafi-klán teljes vagyona 80 és 150 milliárd dollár közé tehető.
A pontos számot azonban szinte senki nem ismeri az üzleti hálózat átláthatatlansága miatt. Nem világos például, hogy az utóbbi években külföldön, például Olaszországban oly aktív líbiai állami befektetési alapok mekkora szerepet játszottak a vezető és a hozzá közel állók magánvagyonának külföldre vitelében. Jelentős része lehet az Egyesült Államokon és Európán kívül még a „testvéri” arab államokban, illetve a szigorú banktitokszabályai miatt egyre népszerűbb Szingapúrban. A pénz főleg az olajból származik, de befektetései révén a Kadhafi családnak komoly érdekeltségei vannak a turizmusban, az autóiparban (FIAT), a bankszektorban (UniCredit), az egészségügyben, de még a líbiai posta is a vezető egyik fiának érdekeltségei közé tartozik.
A befagyasztása ugyanakkor korántsem megy mindig egyszerűen. A bukott tunéziai elnök, Zín el-Ábidín ben Ali esetében még viszonylag hamar megvolt a döntés, de Kadhafiéknál már többet tétovázott az unió, főleg Olaszország ellenállása miatt. Hoszni Mubarak, a szintén lemondott egyiptomi elnök több tízmilliárd dollárosra becsült vagyona kapcsán pedig még mindig nem határozták el magukat az unió tagállamai a vagyontárgyak zárolásáról. Az új egyiptomi rezsim hétfőn befagyasztotta a volt elnök és családja bankszámláit, és erre kérte fel az Arab Emírségeket is. A svájci kormány már korábban utasította bankjait, hogy zárolják azokat a számlákat, amelyek a Mubarak-klán valamelyik tagjának neve alatt futnak. Mubarak esetében London tűnik kevésbé lelkesedni a számlák azonnali zárolásáért. Ezt elemzők részben azzal magyarázzák, hogy a volt elnök fián, Gamal Mubarakon keresztül igen jó kapcsolatokat ápol a City pénzügyi köreivel.
A közel-keleti bukások egyik érdekes tanulsága eddig, hogy a banktitok szigorú őrzéséről híres Svájc minden esetben az USA-t és az EU-t megelőzve elsőként lépett a befagyasztások ügyében. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek, hogy sok esetben ez a sietség sem ér sokat, hiszen a számlák és vagyontárgyak egy része nem a tényleges tulajdonos nevén fut.
Milliomos diktátorok
Moammer Kadhafi: a líbiai vezetőnek és családjának 80–150 milliárdos összvagyona lehetHoszni Mubarak: a lemondott egyiptomi elnök és családja összesen 40–70 milliárd eurós vagyont halmozott fel 1981 és 2011 között
Haji Mohamed Suharto: az egykori indonéz elnök klánjával együtt 15–35 milliárd dolláros vagyont gyűjtött 1967 és 1998 között
Omar al-Basír: a szudáni elnök 10 milliárd dollárt tett félre 1989-es hatalomra kerülése óta
Ferdinand Marcos: a Fülöp-szigetek egykori elnöke közel 10 milliárd dollárt halmozott fel 1965 és 1986 között
Mobutu Sese Seko: Zaire (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) elnöke 5 milliárd dollárt harácsolt össze 1965-től 1997-ig
Zín el-Ábidín ben Ali: a bukott tunéziai államfő 5 milliárdos vagyonnal rendelkezik
Sani Abacha: az egykori nigé-riai államfő 2–5 milliárd dollárt lopott össze 1971 és 1986 között
Slobodan Milosevic: a szerb politikus 1989-től 2000-ig tartó előbb szerb-, majd jugoszláv elnöki regnálása alatt egymilliárd dollárt lopott össze
Forrás: wiwo.de, Forbes, DPA
Hoszni Mubarak: a lemondott egyiptomi elnök és családja összesen 40–70 milliárd eurós vagyont halmozott fel 1981 és 2011 között
Haji Mohamed Suharto: az egykori indonéz elnök klánjával együtt 15–35 milliárd dolláros vagyont gyűjtött 1967 és 1998 között
Omar al-Basír: a szudáni elnök 10 milliárd dollárt tett félre 1989-es hatalomra kerülése óta
Ferdinand Marcos: a Fülöp-szigetek egykori elnöke közel 10 milliárd dollárt halmozott fel 1965 és 1986 között
Mobutu Sese Seko: Zaire (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) elnöke 5 milliárd dollárt harácsolt össze 1965-től 1997-ig
Zín el-Ábidín ben Ali: a bukott tunéziai államfő 5 milliárdos vagyonnal rendelkezik
Sani Abacha: az egykori nigé-riai államfő 2–5 milliárd dollárt lopott össze 1971 és 1986 között
Slobodan Milosevic: a szerb politikus 1989-től 2000-ig tartó előbb szerb-, majd jugoszláv elnöki regnálása alatt egymilliárd dollárt lopott össze
Forrás: wiwo.de, Forbes, DPA Mit jelent a befagyasztás az EU-ban? Ha uniós szinten zárolják valaki vagyonát, az illető nem csak a bankszámláihoz nem fér hozzá. Nem kaphat hitelt sem, és nem folytathat semmilyen üzleti tevékenységet. Nagymértékben rontja a zárolás hatékonyságát, hogy a döntés csak akkor lép hatályba, ha megjelenik a közlönyben.
A 27 tagállam politikai döntése és a hatálybalépés között eltelt idő sokszor elegendő a bankszámlák kiürítésére, illetve a vagyontárgyak tulajdonjogának az átruházására.
Az eljárás alapját egy 2003-as ENSZ-határozat képezi, amelynek értelmében zárolni lehet a vezető politikusok számláit abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy illegális forrásból származnak. Sürgős EU-csúcs jövő pénteken Jövő pénteken, az euróövezeti mentőmechanizmusról szóló euróövezeti csúccsal egy időben szerveznek rendkívüli találkozót az EU állam- és kormányfői a líbiai helyzetről – jelentette be Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Közben Tripoli bejelentette: Moammer Kadhafi államfő két új minisztert nevezett ki olyanok helyére, akik átálltak a felkelőkhöz. -->
