Koordinálás: csak egy maradhat

„Az új hulladékgazdálkodási törvényben – mely még tavasszal a parlament elé kerülhet – első lépésként terméktől függően 10-15 százalékkal csökkentenénk a termékdíjakat” – mondta Illés Zoltán. Második fázisban eltörölnék a termékdíj licencdíjra váltásának lehetőségét. A környezetvédelmi államtitkár szerint nincs szükség hulladékfajtánként 5-10 koordináló szervezetre, elég egy állami tulajdonú koordináló, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) lenne. Utolsó lépcsőként a lakosság hulladékdíja szinten maradna, esetleg csökkenne, fizetni csak a nem szelektíven gyűjtött hulladék után kellene.

Illés szerint a termékdíjjal nem az volt a legnagyobb gond, ahogy kirótták a kereskedelmi termékek gyártóira-forgalmazóira, hanem ahogy beszedték, mivel a várható 85 milliárdos öszszegből csak a töredéke folyt be. Az államtitkár szerint ennek az az oka, hogy a cégek visszagyűjtési megállapodást köthetnek egy erre szakosodott koordinálóval. Ezek után nem termékdíjat, hanem az annak tizedére rúgó licencdíjat fizetnek. A gyártók és forgalmazók abban érdekeltek, hogy csak licencdíjat fizessenek – a sokszor általuk alapított

koordináló szervezeteknek –, és közben úgy tegyenek, mintha eleget tennének a visszagyűjtési kötelezettségüknek.

A hulladékot háztartásonként begyűjtő szervezetet, illetve a hulladékhasznosítókat a termékdíjból évente befolyó 100 milliárd forintból finanszíroznák. A gyűjtőautók házhoz mennének a szelektált hulladékért. A lakosságnak négy zacskóba kellene válogatni a szemetet: az egyikbe a papírt, a másikba ömlesztve az üveget, fémet, műanyagot, egy harmadikba a komposztálható élelmiszer-maradékot, a negyedikbe a maradékot.

Szemtelen kiskapuk

Támogatjuk a termékdíjmentesség eltörlését – mondta lapunknak a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője. Graczka Sylvia szerint az elmúlt évek során már szemtelennek számító kiskapukat sikerült a kötelezetteknek megnyitni, amelyek segítségével fillérekért megúszták a környezeti terhelésük valós költségeinek megfizetését. A termékdíj célja sem tudott így érvényesülni, hogy a piacon versenyelőnybe hozza a környezetbarát termékeket. A szervezet akkor látná értelmét a termékdíjnak, ha azt az állampolgárok számára is átláthatóan környezetvédelmi fejlesztésekre költenék. A jelenlegi tervek szerint az állam környezetvédelemmel foglalkozó intézményeit finanszírozzák ebből az összegből, ahelyett, hogy a hulladékos szabályozásban is abszolút prioritást élvező hulladékmegelőzésre fordítanák.

A hulladékhasznosítás óriási üzlet, nem véletlenül marakodnak rajta ennyien, sem az államosítás, sem a tisztán piaci önszabályozás nem működik – hangoztatta Graczka Sylvia. Szerinte az államosítás súlyosan torzítja a piacot, tetszés szerint felhajtva az árakat, többletteljesítési kényszer nélkül, monopóliumot teremtve. A tisztán piaci rendszerben a környezetvédelmi szempontok, a szabályozás prioritásai nem érvényesülnek, mivel az határozza meg az újrahasznosítói aktivitás fokát, hogy a hulladéknak milyen ára van, illetve mennyi termékdíjat tud a kötelezett gyártó megspórolni.

A Humusz teljes mértékben támogatja a házhoz menő szelektív gyűjtést, mivel növeli a gyűjtési hajlandóságot. Bevezetnék a megtermelt hulladék mennyisége után fizetendő differenciált szemétdíjat. Figyelembe vennék, hogy milyen összetételű hulladékot termelt valaki. „A lakosságnak ez nem jelentene többletköltséget, mivel a termékdíjat jelenleg a fogyasztókra hárítják” – hangsúlyozta Graczka Sylvia.

Helytelen szabályozás

„A koordinálókról megfogalmazott kritika egyáltalán nem általánosítható” – utalt Illés Zoltán szavaira a dunaújvárosi Öko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mányi István szerint a koordináló szervezetek szabályozását helytelenül dolgozták ki, mivel az nem tükrözi a tulajdonosi – kötelezett, hulladékkezelő vagy önkormányzat – szerkezetet.

Sem a fogyasztót, sem pedig a hulladékok termelőit nem ringatnám abban a hitben, hogy a „szemétdíj” a jövőben csökkenne – mondta lapunknak az ügyvezető. Mányi szomorúnak tartja, hogy a heti szemétszállítási díj mintegy két sör árával történő megemelése közfelháborodást válthat ki. Szerinte az újrahasznosítás feltételeit kell biztosítani. A kibocsátás csökkentése mellett ösztönzéssel korszerű gyűjtési rendszert, előkezelő technológiákat, technikákat, befogadó hasznosítási infrastruktúrát kellene létrehozni s fenntartani. A koordináló szervezet vezetője helyesli a hulladéklerakás adóval terhelését, de szerinte ezt szintén a fogyasztók fizetik majd meg. Támogatja, hogy a hulladékgazdálkodást az OHÜ koordinálja, de a módját nem határozná meg általánosan. Mányi szerint a módszert a helyi körülmények figyelembevételével az önkormányzattok közszolgáltatóinak kellene kialakítania.

Akiknek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2000, 10 és 50 milliós árbevétel között pedig 7000 forintot kell fizetni. Az a termelő, aki év közben kezdett környezetvédelmi termékdíjköteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz (például csomagolást végzett), 5000 forintot fizet. Az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni, ha valaki az idén is így akar fizetni termékdíjat, annak ezt április 20-ig kell jelezni az adóhatóságnak.

Akiknek az éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, 2000, 10 és 50 milliós árbevétel között pedig 7000 forintot kell fizetni. Az a termelő, aki év közben kezdett környezetvédelmi termékdíjköteles tevékenységet, és ezt be is jelentette a vámhatósághoz (például csomagolást végzett), 5000 forintot fizet. Az átalánykötelezettséget évről évre felül kell vizsgálni, ha valaki az idén is így akar fizetni termékdíjat, annak ezt április 20-ig kell jelezni az adóhatóságnak.-->