Pozitív FAZ-vélemény az új magyar alkotmányról

A FAZ emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás óta minden kormány szorgalmazta, hogy az 1949-es sztálinista időben született alaptörvényt egy sokkal demokratikusabb alaptörvény váltsa fel. Az elmúlt húsz évben azonban erre egynek sem volt meg a lehetősége, a második Orbán-kormány azonban kihasználta az Országgyűlésben a kétharmados többség adta lehetőséget, hogy a tervből valóság legyen. Az eredmény pedig egy új alkotmány, amelyen minden bizonnyal szerepel Orbán Viktor kézjegye is. Az ellenzék ugyanakkor, amely nem vett részt a zárószavazásban azt állítja, az alkotmánnyal a kormány saját hatalmát akarja bebetonozni.

Az új alaptörvénybe foglalt egyes elemek nyugati szemmel igencsak elavultak lehetnek, ám a magyarok – s a környező országokban nagy számban élő magyar kisebbség  - számára legalább annyira alkotmányos érték a „nemzeti hitvallás” és a Szent Korona, mint Isten és a kereszténység. A FAZ szerzője szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezek a változtatások nem felelnek meg az alapvető európai értékeknek – ahogy azt Orbán ellenzői állítják.

Ezzel ellentétben az alaptörvényben számos olyan elem található, amely biztosítja a hatékony kormányzást, amelyre az Orbánt követő miniszterelnököknek legalább annyira szükségük lesz, mint neki, legyenek akármilyen politikai beállítottságúak.

Népszavazás nélkül nem tekinthető legitimnek az új Alkotmány – idéz egy újabb kritikát a FAZ. A szerző szerint ugyanakkor Európában az elmúlt két évtizedben 23 új alkotmány lépet hatályba népszavazás nélkül. Ahogy az amerikai és a németországi alkotmány is népi véleményezés nélkül született, mégis gyakran mintaként emlegetik. Annak, amit hétfőn Budapesten a kormányzó pártok elfogadtak, lehetnek szépséghibái. Az alkotmányos rendszer azonban semmiképpen nem állt a fejére – olvasható a kommentben.