Csepeli szabad kikötő

A Mahart szabad kikötő fejlesztési projektet mutatják be és vitatják meg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) május 11-i benchmarkingklubnapján. Az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a PNO Consultants Magyarország konzorciuma által készített, fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmány a Mahart Szabadkikötő Zrt. megbízásából készült az Intermodális kapacitás növelését elősegítő komplex infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az OKK státusú csepeli szabad kikötőben című projekt előkészítési feladatainak részeként. A tervezőmunkában az MLE szakértői is részt vettek.

A projektet jelenlegi szakaszában a ,,Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztése” (KÖZOP-4.4.0-09-2010-0003) pályázati konstrukcióból finanszírozzák. A támogatásról tavaly november végén született döntés. Ezt követően írták ki a pályázat előkészítési munkáira, illetve a megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, amelyet az említett konzorcium nyert el.

Az előkészítési projekt keretében öt fejlesztést megalapozó tanulmány készül el. Nevezetesen megvalósíthatósági tanulmány, szakági tanulmánytervek (közút, vasút, vízoldali és közmű szakágak, valamint az informatikai rendszerek kiépítésének műszaki leírása), üzleti terv, örökségvédelmi hatásvizsgálat és környezetvédelmi hatástanulmány.

A kikötőfejlesztés célja a 21. század kihívásainak megfelelő, a Duna menti térség szempontjából meghatározó, dinamikusan fejlődő, központi szerepkörrel rendelkező szabad kikötő kapacitásbővítése. Ez a következő részcélokon keresztül valósítható meg: a kikötő belső – közúti, vasúti, vízi – közlekedési kapcsolatainak integrált fejlesztése és kapacitásbővítése, az intermodalitás növelése; az áruszállítási volumen növekedését megalapozó összehangolt kikötőlogisztikai fejlesztés, valamint a kikötő területén jelen lévő citylogisztikai funkció megerősítése; az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen a hazai és európai uniós jogszabályokkal harmonizáló kikötői kapacitások létrehozása.

A tervezett fejlesztés nagyságrendje elsősorban a támogatás összegétől, illetve arányától függ. Ezekről az előkészítési projekt lezárulta után, várhatóan még az idén dönt a kormány. Az előbbiek függvényében több változat is készült a beruházás tartalmára vonatkozóan, így a projekt költsége 3 és 14 milliárd forint között változhat, és tartalmazza az összes kapcsolódó járulékos (tervezés, közbeszerzés, projektmenedzsment stb.) költséget is. Legkedvezőbb esetben lehetőség nyílik az összes fontosabb fejlesztés megvalósítására.

Doór Zoltán, az MLE elnöke elmondta, hogy szakértőik több európai uniós és hazai projektben vesznek részt, mert az egyesület elkötelezett a környezetbarát áruszállítás mellett. Rendszeresen téma rendezvényeiken a vasúti áruszállítás hatékonyságának növelése, a kikötők fejlesztése és a hazai áruszállító hajózás lehetőségei. Mivel a vevő háztól házig várja el a logisztikai szolgáltatást, az ellátási láncban a közúti, vasúti, vízi szállításnak egyaránt megvan a szerepe, tehát nem versenyezni, hanem egymást kiegészíteni kell a közlekedési alágazatoknak. Mindezekhez pedig infra-strukturális feltételek – versenyképes díjazású autópálya, pályavasút, korszerű kikötők – is kellenek, és az sem mellékes, hogy mennyi víz van a Dunában.

a kikötő közcélú úthálózatának infrastrukturális fejlesztése

a kikötő közcélú vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése

a kikötő közcélú úthálózatának infrastrukturális fejlesztése

a kikötő közcélú vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése-->