Csődöt hozna a drachma
Görögország esetleges kilépése az eurózónából elkerülhetetlenül a dél-európai ország csődjéhez vezetne, az viszont súlyos következménnyel járna az egész valutaunió pénzügyi szektora számára – figyelmeztet a német pénzügyminisztérium egy bizalmas anyaga, amelyet a Spiegel szellőztetett meg.
Görögország eurózónából történő esetleges kilépésének káros következményeit térképezte fel az a berlini pénzügyminisztériumi elemzés, amelyet – legalábbis a Spiegel német hetilap értesülése szerint – Wolfgang Schäuble, a tárca vezetője vitt magával a főbb eurózóna-miniszterek eleinte cáfolt, később megerősített péntek esti rendkívüli ülésére. Az előre be nem jelentett, a Spiegel által csak „titkos válságülésnek” nevezett tanácskozást a lap információi szerint azért tartották, mert kiderült: a súlyos adósságválsággal küzdő Görögország kormánya az eurózónából való kilépését fontolgatja.
Az ülésre vitt berlini elemzés szerint a drachma újbóli bevezetése során a görög fizetőeszköz euróval szembeni értékének 50 százalékát elveszítené. A drachma drasztikus leértékelődése drámai módon növelné az államadósság mértékét, ez akár a GDP 200 százalékát is elérhetné. Ez pedig – a német szakértők elemzése szerint – teljesen elkerülhetetlenné tenné az adósság átstrukturálását, vagyis az államcsődöt.
A mintegy 340 milliárd eurós adóssággal küzdő dél-európai ország államkötvényeit nemcsak a görög hitelintézetek, hanem egyéb eurózónatagok bankjai, illetve biztosítói is vásárolták, így az állam fizetésképtelenné válása esetén a görög mellett az egész eurózóna pénzügyi szektora komoly veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni. Az államcsőd az Európai Központi Bankot is érzékenyen érintené – szól a német elemzés –, amely az utóbbi hónapokban az államadósság finanszírozása érdekében jelentős értékben vásárolt görög állampapírokat. Berlin becslése szerint az EKB kitettsége legalább 40 milliárd euró értékű, ennek jelentős részét elveszítené egy államcsőd esetén. Miután az európai jegybank tőkéjének 27 százalékát Németország biztosítja, így az öreg kontinens legnagyobb gazdaságának kellene viselnie a veszteség nagy részét – emelte ki a berlini elemzés.
A Spiegel online kiadása még pénteken kora este jelentette meg azt a berlini kormánykörökből származó értesülést, miszerint az athéni kabinet a súlyos adósságválság kezelésére már egyre inkább nem lát más megoldást, mint az eurózónából való kilépést. A lap arról is beszámolt, hogy a görög tervek miatt az Európai Bizottság péntek estére az eurózóna főbb tagországainak részvételével válságtanácskozást hívott össze Luxemburgba. Az értesülést a hír világhálóra kerülése után szinte azonnal cáfolta Brüsszel és Athén is, de ez nem győzte meg a piaci szereplőket, így az euró péntek este több mint egy százalékot gyengült a dollárral szemben.
A kezdeti cáfolatok után péntek éjjel Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke már arról nyilatkozott, hogy a valutaunió főbb államainak a képviselői valóban találkoztak. Juncker azonban kategorikusan kizárta, hogy az eurózónából történő görög kilépés lehetőségét vitatták volna meg, ezt egyszerűen „buta ötletnek” nevezte. Azt is leszögezte, hogy határozottan elvetik az adósság átütemezését a görög válság rendezésére. Ehelyett szerinte a résztvevők abban egyeztek meg, hogy Görögországnak további kiigazító lépéseket kell megtennie. Az euró-csoport elnöke azt is elmondta, hogy az ülésen az EKB elnöke és az EU pénzügyi biztosa mellett az eurózóna négy G20-tagállamának (Német-, Francia-, Olasz- és Spanyolország) a pénzügyminisztere vett részt, mivel elsősorban a G20-ak napirendjén lévő gazdasági kérdésekről tárgyaltak.
Az ülésen azonban minden bizonnyal a görög helyzet kezelése lehetett a fő téma, mivel igen nehezen elképzelhető, hogy a G20-ügyek megvitatására egy előre be nem jelentett rendkívüli ülést hívjanak össze, amelyen csak a főbb eurózónatagok vesznek részt. Ezt támaszthatja alá az is, hogy bár Juncker erről nem tett említést, az ülésen a hivatalos athéni nyilatkozatok szerint a görög pénzügyminiszter is részt vett.
