Intőt kaptunk az uniótól

Hat tagállam, köztük Magyarország kapott elmarasztaló felszólítást a napokban az Európai Bizottság (EB) részéről, amiért a megadott határidőre nem tettek eleget jogharmonizációs kötelezettségüknek, és nem ültették át a nemzeti jogrendbe az EU új hulladékgazdálkodási keretirányelvét.

A bizottság közleménye szerint Magyarország mellett Luxemburg, Lettország, Franciaország, Szlovénia és Szlovákia kapott felszólítást; a brüsszeli testület két hónapot adott arra, hogy az irányelv átvételének végrehajtását bejelentsék. Ellenkező esetben a bizottság az Európai Bíróságtól pénzügyi büntetés kiszabását kérheti, amely az új eljárási szabályok alapján már az első meghallgatás során kiszabható, amennyiben a tagállam nem tesz eleget jogharmonizációs kötelességének a határidőn belül.

Az egész hulladékgazdálkodási rendszert gyökeresen új alapokra helyezi az EU 2008 végén elfogadott új hulladék-keretirányelve, amelynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2010. december 12-ig kellett volna átvenniük. A bizottságnak, valamint a hulladékkezelői szektor szereplőinek pedig éppen a változtatások súlya miatt lett volna fontos a határidő betartása – fogalmazott lapunk kérdésére Székely Anna. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója kifejtette: ehhez Magyarországon a 11 évvel ezelőtt elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt s a hozzá tartozó csaknem harminc végrehajtási rendeletet kellett volna felülvizsgálni. Azonban ennek a nagy léptékű jogalkotásnak nem látszanak a jelei sem a KSZGYSZ, sem a többi érintett szakmai szereplő, sem az önkormányzatok számára. Székely Anna szerint a törvény módosításával kapcsolatos egyeztetési folyamat 2010 novemberében elkezdődött, de gyorsan meg is szakadt. A végrehajtási rendeletek módosításának szakmai tartalmáról pedig semmiféle információja nincs a szövetségnek.

Az új hulladékgazdálkodási törvényre (és termékdíjas szabályozásra) való várakozás mostanra gyakorlatilag megbénította a 2010-es évben mintegy 350 milliárd forintos forgalmat elért magyar környezetvédelmi ágazat fejlődését, miközben a szakma képviselői folyamatosan segítséget kínálnak a hiányzó jogszabályok megalkotásához, egyelőre kevés sikerrel. Most viszont a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója szerint komolyan lehet attól tartani, hogy az EB által megadott újabb határidőig hátralévő pár hétben egy szakmailag kiforratlan tervezet kerül az Országgyűlés elé, miközben több mint két év állt rendelkezésre egy kiérlelt, jó törvény megalkotására.