Túlórából elvárás

Mind az iskolák fenntartói jogairól, mind a kötelező óraszámról egyeztetni kíván a közoktatásban dolgozók ágazati sztrájkelőkészítő bizottsága. Utóbbinál Hoffmann Rózsa a családok érdekeire hivatkozik, ám a lépés milliárdokat takarítana meg a fenntartóknak.

Lényegében a túlórák eddigi gyakorlatát vinné át a tanárok egységes elvárásrendszerébe a közoktatási koncepció azon kitétele, mely szerint egy pedagógusnak heti 32 órát kellene az iskolában töltenie – jóllehet Hoffmann Rózsa a családok érdekeire hivatkozik. A magyar társadalom jogos igényét, hogy a kétkeresős családokban a gyerekről az iskola egész nap gondoskodjék, csak úgy lehet megvalósítani, ha a tanárok az intézményben vannak – jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár pénteken egy sajtóeseményen. A tanárokat az eddigi gyakorlat heti 22 tanóra megtartására kötelezte, ezen felül túlórának minősült minden további óra, így például a helyettesítés. Az így kifizetett összeg nagyon változó intézményenként és tanáronként, de jellemzően havi 15 ezer forint körül mozog.

Az ilyen órák után járó pénzt döntően az önkormányzatok fedezték, hiszen az állami normatíva egy-egy intézmény fenntartásának csak 50-60 százalékát állja. Igaz, az elmúlt években a sokszor súlyosan eladósodott önkormányzatok közül nem egy olyan volt, amely – elkerülendő az elbocsátásokat – úgy egyezett meg a tantestületekkel, hogy nem fizeti ki ezeket a pluszórákat, cserébe minden pedagógus megtarthatja állását.

Azzal, hogy a születendő új közoktatási törvény a tanárok heti kötelezően iskolában töltött óraszámát 32 órára emelné, lényegében a túlórákat átminősítené a norma részévé, így az intézmények fenntartói törvényesen és végleg mentesülnének a fizetési kötelezettség alól. Így az eddigi fix bér fedezné a gyakorlatban a helyettesítéseket is.

A pedagógusok érdekképviseletei azzal védekeznek, hogy a munkaidejük nagyobb részét nem az iskolában töltik. Az eddigi kötelezően megtartott 22 óra mellett ugyanis több időt töltenek más tevékenységekkel: az órára való készüléssel, szervezéssel, dolgozatok javításával. Egy tavalyi, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által készített felmérés szerint a tanárok átlagosan heti 51 órát dolgoznak minden tevékenységüket beszámítva.

További félelmük a szakszervezeteknek az is, hogy a kötelező óraszám emelése alapot adhatna a jövőbeli elbocsátásokhoz. A tantestületekben ugyanis nincs, eddig sem volt mindenkinek plusz tíz órája, így aki a jövőben nem tud felmutatni heti 32 órát – és szinte biztosan lesznek ilyenek –, elveszítheti állását.

Az önkormányzatoknak látszólag jól jön a kezdeményezés, hiszen nem kellene túlórapénzt fizetniük. Az ellenzői vélemények között van az is, hogy a túlórapénzek és esetleg a pedagógusi létszám csökkentése az iskolák államosítását megelőző lépés. Márpedig az önkormányzatok nem feltétlenül szeretnének megszabadulni közoktatási intézményeiktől, így a tervezet nemcsak a pedagógusok sztrájkja miatt, hanem végső soron a fideszes polgármesterek ellenállásán is megbukhat.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a közelmúltban nagy vitát váltott ki az az elképzelés, hogy a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállítsák le, de a most bemutatott adatokból kitűnik: a több mint ötven órát hiányzók hetven százaléka 16 éven felüli. Ők azok, akik iskolába már nem szívesen járnak, ám munkát sem vállalhatnak.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a közelmúltban nagy vitát váltott ki az az elképzelés, hogy a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállítsák le, de a most bemutatott adatokból kitűnik: a több mint ötven órát hiányzók hetven százaléka 16 éven felüli. Ők azok, akik iskolába már nem szívesen járnak, ám munkát sem vállalhatnak.-->