Veszekedős népszavazás a briteknél
Voksolás. Az alternatív szavazási rendszer (AV) bevezetéséről szóló nagy-britanniai referendum alapvető változást fog hozni a koalíciós pártok viszonyában Nick Clegg liberális demokrata miniszterelnök-helyettes szerint. A ma rendezendő népszavazás kiírását a liberális demokraták erőltették, mivel az AV bevezetésétől saját maguk és más kisebb pártok számára remélik a képviselői helyek igazságosabb elosztását. Ez lesz a második ilyen szavazás az EK-csatlakozásról szóló 1975-ös referendum után.
Jól mutatja a helyzet bonyolultságát, hogy miközben a liberális demokraták a koalíciós partner konzervatívokkal szembemenve sürgetik az AV bevezetését, a valódi politikai ellenfél Munkáspárt megosztott a kérdésben – mutat rá a Telegraph. A konzervatívok ugyanakkor továbbra is mereven kitartanak a változtatás elutasítása mellett: David Cameron kormányfő kedden a BBC adásában újfent szigorú nem mellett érvelt.
A legtöbb felmérés a választók érdektelenségéről számol be, és a változtatási törekvés bukását jelzi előre. A legfrissebb elemzések 55-60 százalékra teszik a nemek arányát, a fogadóirodákban pedig 9 az 1-hez lehet tenni a változtatás elutasítóinak a győzelmére. A várhatóan alacsony részvétel ugyanakkor akár még kedvezhet is az AV-t támogatók táborának. Hiába reklámozta ugyanis a népszavazást a brit választási iroda azzal, hogy „május 5-én valami fontos történik”. Várhatóan csak a szavazásra jogosultak harmada járul ma az urnák elé.
Az AV-t elutasító eredmény várhatóan feszültségeket okoz a konzervatív és liberális demokrata koalíciós partnerek között. A kampány során már eddig is több alkalommal ütöttek meg sértő hangnemet egymással szemben a politikusok. Azt azonban kevesen hiszik, hogy koalíciós törést okozhat az eredmény, különös tekintettel arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Munkáspárt lenne a befutó egy most rendezendő választáson. n J. K.
Koalícióra kényszerülnek?
Az alternatív szavazási rendszer alapvetően nem változtatna a 650 választókerületre felosztott brit rendszeren. A különbség az lenne, hogy miközben a szavazók eddig csak egy jelöltre adhatták le voksukat, az AV-ben rangsorolhatnák az indulókat. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen jelölt sem szerez abszolút többséget, a legkevesebb szavazatot kapót törölnék a listáról, míg a kiesett jelölt választói által másodikként megjelölt preferenciákat szétosztanák a versenyben maradottak között. Ezt a műveletet mindaddig ismételnék, ameddig az egyik jelölt nem gyűjti össze a szavazatok abszolút többségét. Ahogy az NZZ megjegyzi, az AV így tulajdonképpen egy többlépcsős választási rendszert szimulál egyetlen forduló lefolytatásával.Mindez javíthatná a liberális demokraták helyzetét, de számítások szerint még így is lényegesen elmaradna a megszerzett parlamenti helyek száma az elért szavazati hányadtól. A konzervatívok ugyanakkor nagyot veszítenének, hiszen – a Munkáspárthoz hasonlóan – nehezebben tudnák megszerezni a képviselői helyek abszolút többségét.
Mindez javíthatná a liberális demokraták helyzetét, de számítások szerint még így is lényegesen elmaradna a megszerzett parlamenti helyek száma az elért szavazati hányadtól. A konzervatívok ugyanakkor nagyot veszítenének, hiszen – a Munkáspárthoz hasonlóan – nehezebben tudnák megszerezni a képviselői helyek abszolút többségét.-->
