Az eredeti célok teljesültek
Európa egyik legnagyobb folyója mentén élők együttműködését biztosíthatja a június végén aláírt Duna Régió Stratégia. Az EU első makrorégiós együttműködése a Duna térség nyolc uniós tagállamát (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, az EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel.
A stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a természeti környezet megóvása, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. Az unió szerint a területfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzerejét.
Ha megvalósulnak a tervek, a makrorégióban élő 115 millió ember számára gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.
Bár a Duna-stratégiára nem különítenek el forrást sem uniós, sem tagállami szinten, mégis vannak erre a célra felhasználható források. „Optimista becslések szerint 10, pesszimista becslések szerint 30 milliárd euró az az összeg, amelyet a strukturális alapokból a 2007-2013 közötti időszakban nem hívnak le” – mondta Völner Pál egy gödöllői tanácskozáson. Itt Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja arról is beszélt, a stratégia célja, hogy egy hosszú távú együttműködés alapjait lefektesse. Az EU-biztos szerint tíz év az a távlat, amelyben a Duna régióban élőknek már konkrét változásokat is kell tapasztaljaniuk.
Hosszú távú célokat szolgál a romák integrációját célzó stratégia is. Erről Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén kedden tartott értékelésében így fogalmazott: nemcsak emberiességi és emberi jogi szempontból fontos, hanem lehetővé teszi azt is, hogy sok millió európai polgárt bevonjanak a munkaerőpiacra. „Ez az első dokumentum, amely nemcsak kihívást lát a roma közösség létezésében, hanem egy nagyon komoly lehetőséget és erőtartalékot is” az Európai Unió számára – fogalmazott a kormányfő.
A júniusi Európai Tanácson jóváhagyott roma keretstratégia igencsak komplex problémát próbál megoldani. Az uniós döntéshozók is belátták ugyanis, hogy a legnépesebb európai kisebbségnek számító 8 milliós közösség helyzete, gondjai országról országra mások, így a felzárkóztatás is más-más megoldásokat igényel. Érthető, hogy a fő feladat itt a tagállamokra hárul: 2011 végéig kell elkészíteniük és Brüsszelnek bemutatniuk a romák befogadását célzó nemzeti stratégiájukat, vagy azt az integrált szakpolitikai intézkedéscsomagjukat, amely a társadalmi befogadási politikák tágabb keretén belül a romák helyzetének javítására irányul. A nemzeti megközelítésnek a négy kiemelt területre: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a lakhatásra kell koncentrálnia, és ezeken belül elérhető célkitűzéseket megfogalmaznia. A magyar elnökség az Eu történetében először kezdeményezett koordinációt a roma kisebbség élethelyzetének javítása érdekében.
Fő eredmények
EnergiapiacAz energiapiacok integritását és átláthatóságát biztosító jogszabálycsomag elfogadását kezdeményezte a magyar elnökség a február 4-én rendezett csúcstalálkozón. A találkozó – amely az első szakosított csúcs volt az EU történetében – döntött a tagállamok energiadiplomáciájának összehangolásáról. Szó esett többek között az elektromos áram nagykereskedelmi piacának átláthatóságát javító intézkedésekről, illetve arról, a gázvezetékek összekötésével, illetve a különalkuk helyetti egységes tárgyalási folyamatokkal hogyan lesz csökkenthető az unió külső energiafüggősége.
Szabadalom
Június 27-én született megállapodás az unió versenyképességért felelős tárcavezetőinek ülésén az európai szabadalommal kapcsolatban. A megállapodás, amelyről még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, komoly előrelépés a szabadalomról szóló, több évtizede tartó vitában. A jövőben megerősített együttműködés keretében szabályozzák a szabadalmat, amelynek sokat vitatott fordítási rendszerről állapodtak meg most. A bizottság reményei szerint két év múlva már kiadhatók lesznek az első ilyen, 25 országban érvényes szabadalmak, amelynek költsége a mostani tizedére, körülbelül 2400 euróra csökkenhet.
Címkézés
Megállapodás született az elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az élelmiszer-címkézés reformjáról. Az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, a só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, valamint a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat. Kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. Az új rendszer azt követően léphet életbe, hogy a megállapodást hivatalosan elfogadják a kormányok és az Európai Parlament.
Az energiapiacok integritását és átláthatóságát biztosító jogszabálycsomag elfogadását kezdeményezte a magyar elnökség a február 4-én rendezett csúcstalálkozón. A találkozó – amely az első szakosított csúcs volt az EU történetében – döntött a tagállamok energiadiplomáciájának összehangolásáról. Szó esett többek között az elektromos áram nagykereskedelmi piacának átláthatóságát javító intézkedésekről, illetve arról, a gázvezetékek összekötésével, illetve a különalkuk helyetti egységes tárgyalási folyamatokkal hogyan lesz csökkenthető az unió külső energiafüggősége.
Szabadalom
Június 27-én született megállapodás az unió versenyképességért felelős tárcavezetőinek ülésén az európai szabadalommal kapcsolatban. A megállapodás, amelyről még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, komoly előrelépés a szabadalomról szóló, több évtizede tartó vitában. A jövőben megerősített együttműködés keretében szabályozzák a szabadalmat, amelynek sokat vitatott fordítási rendszerről állapodtak meg most. A bizottság reményei szerint két év múlva már kiadhatók lesznek az első ilyen, 25 országban érvényes szabadalmak, amelynek költsége a mostani tizedére, körülbelül 2400 euróra csökkenhet.
Címkézés
Megállapodás született az elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az élelmiszer-címkézés reformjáról. Az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, a só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, valamint a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat. Kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. Az új rendszer azt követően léphet életbe, hogy a megállapodást hivatalosan elfogadják a kormányok és az Európai Parlament. -->
