Kéznyújtás tizenhat év után
Először tett hivatalos látogatást Szarajevóban 2004-es beiktatása óta Boris Tadic. A szerb elnököt Sven Alkalaj, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere fogadta a repülőtéren, díszőrséggel és ünnepélyes ceremóniával, amelynek keretében mindkét ország himnuszát eljátszották. Tadic ezután Bosznia-Hercegovina három (bosnyák, horvát és szerb) elnökével, valamint parlamenti vezetőkkel tárgyalt a bizalomerősítésről, a regionális együttműködésről és az európai integrációról, majd sétált egyet Szarajevó óvárosában.
A látogatásnak és a részletes programnak ezúttal a szokásos protokollon túl komoly szimbolikus jelentősége is van, mivel jelzi, hogy a két ország politikai grémiuma nyitott a közeledésre. Mint ismert, becslések szerint mintegy 12 ezer ember halt meg, amikor a szerb csapatok 1992 és 1995 között ostrom alatt tartották Szarajevót, a lakosság pedig három és fél évre bent ragadt a városban.
„Boris Tadicot szívesen látjuk Szarajevóban. (…) A legnagyobb kereskedelmi partnerünk Szerbia, több mint egymillió szerb él Bosznia-Hercegovinában, és több mint 300 ezer bosnyák van Szerbiában. Minden okunk megvan arra, hogy javítsuk a kapcsolatokat, ez azonban nem lehetséges, ha nem beszélünk egymással” – idézte a belgrádi B92 portál Bakir Izetbegovicot, Bosznia-Hercegovina bosnyák elnökét.
Tadic a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón kiemelte, Szerbia a lehető legszorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait Bosznia-Hercegovinával. Megjegyezte azt is: mindent meg fognak tenni a háborús bűnökkel gyanúsítottak elfogásáért, és ezen a téren teljesítik a hágai bíróság felé vállalt kötelezettségeiket.
Tadic eddigi látogatásai során általában Banja Lukát, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosát kereste fel. Elemzők szerint szimbolikus jelentőségű, hogy ezt a várost most nem ejti útba, mint ahogy az is jelzésértékű, hogy
a Bosznia-Hercegovinán belül önálló parlamenttel rendelkező köztársaság vezető politikusai nem kommentálták a látogatást.
A mostani lépés a sokadik olyan gesztus Tadic részéről, amely a megbékélés irányába mutat. Kezdeményezésére született meg például 2010 tavaszán az a határozat, amelyben a szerb parlament bocsánatot kér a srebrenicai vérengzésért. 2010 novemberében pedig a helyszínen kért bocsánatot az elnök azért, hogy szerb fegyveresek több mint 200 horvát hadifoglyot és civilt öltek meg a kelet-horvátországi Vukovár melletti Ovcarán 1991-ben. Kimondva-kimondatlanul ebbe a sorba illik Ratko Mladicnak, a boszniai szerbek parancsnokának, a srebrenicai vérengzés feltételezett kitervelőjének májusi elfogása és kiadása a hágai bíróságnak.
Elemzők szerint Tadic „békekurzusa” és mostani látogatása hátterében az is meghúzódik, hogy a politikus szeretne minél több látványos politikai eredményt felmutatni az EU-nak, mielőtt az elkészíti jelentését az országról. Mladic kézre kerítését már díjazta az európai közösség: „Szerbia nagy akadályt távolított el az Európai Unió tagjává válás útjából” – mondta az elfogás bejelentésének napján Stefan Füle. Az uniós bővítési biztos szerint az Európai Bizottság akár már az idén javasolhatja, hogy Szerbiával is kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.Kéznyújtás tizenhat év után
„Csak akkor javíthatjuk a kapcsolatokat, ha beszélünk egymással” – mondta a Tadicot fogadó bosnyák elnök
Történelmi látogatást tett tegnap Boris Tadic szerb elnök Szarajevóban, ahol 1992 és 1995 között mintegy 12 ezren vesztették életüket a szerb csapatok ostroma alatt. Tadicnak ez már a sokadik lépése a megbékélés és az EU-hoz való közeledés jegyében.
Wéber Balázs
Először tett hivatalos látogatást Szarajevóban 2004-es beiktatása óta Boris Tadic. A szerb elnököt Sven Alkalaj, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere fogadta a repülőtéren, díszőrséggel és ünnepélyes ceremóniával, amelynek keretében mindkét ország himnuszát eljátszották. Tadic ezután Bosznia-Hercegovina három (bosnyák, horvát és szerb) elnökével, valamint parlamenti vezetőkkel tárgyalt a bizalomerősítésről, a regionális együttműködésről és az európai integrációról, majd sétált egyet Szarajevó óvárosában.
A látogatásnak és a részletes programnak ezúttal a szokásos protokollon túl komoly szimbolikus jelentősége is van, mivel jelzi, hogy a két ország politikai grémiuma nyitott a közeledésre. Mint ismert, becslések szerint mintegy 12 ezer ember halt meg, amikor a szerb csapatok 1992 és 1995 között ostrom alatt tartották Szarajevót, a lakosság pedig három és fél évre bent ragadt a városban.
„Boris Tadicot szívesen látjuk Szarajevóban. (…) A legnagyobb kereskedelmi partnerünk Szerbia, több mint egymillió szerb él Bosznia-Hercegovinában, és több mint 300 ezer bosnyák van Szerbiában. Minden okunk megvan arra, hogy javítsuk a kapcsolatokat, ez azonban nem lehetséges, ha nem beszélünk egymással” – idézte a belgrádi B92 portál Bakir Izetbegovicot, Bosznia-Hercegovina bosnyák elnökét.
Tadic a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón kiemelte, Szerbia a lehető legszorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait Bosznia-Hercegovinával. Megjegyezte azt is: mindent meg fognak tenni a háborús bűnökkel gyanúsítottak elfogásáért, és ezen a téren teljesítik a hágai bíróság felé vállalt kötelezettségeiket.
Tadic eddigi látogatásai során általában Banja Lukát, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosát kereste fel. Elemzők szerint szimbolikus jelentőségű, hogy ezt a várost most nem ejti útba, mint ahogy az is jelzésértékű, hogy
a Bosznia-Hercegovinán belül önálló parlamenttel rendelkező köztársaság vezető politikusai nem kommentálták a látogatást.
A mostani lépés a sokadik olyan gesztus Tadic részéről, amely a megbékélés irányába mutat. Kezdeményezésére született meg például 2010 tavaszán az a határozat, amelyben a szerb parlament bocsánatot kér a srebrenicai vérengzésért. 2010 novemberében pedig a helyszínen kért bocsánatot az elnök azért, hogy szerb fegyveresek több mint 200 horvát hadifoglyot és civilt öltek meg a kelet-horvátországi Vukovár melletti Ovcarán 1991-ben. Kimondva-kimondatlanul ebbe a sorba illik Ratko Mladicnak, a boszniai szerbek parancsnokának, a srebrenicai vérengzés feltételezett kitervelőjének májusi elfogása és kiadása a hágai bíróságnak.
Elemzők szerint Tadic „békekurzusa” és mostani látogatása hátterében az is meghúzódik, hogy a politikus szeretne minél több látványos politikai eredményt felmutatni az EU-nak, mielőtt az elkészíti jelentését az országról. Mladic kézre kerítését már díjazta az európai közösség: „Szerbia nagy akadályt távolított el az Európai Unió tagjává válás útjából” – mondta az elfogás bejelentésének napján Stefan Füle. Az uniós bővítési biztos szerint az Európai Bizottság akár már az idén javasolhatja, hogy Szerbiával is kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.
Hiába könyörögtek az életükért
A holland állam felelős három muszlim férfinak az 1995-ös srebrenicai vérengzés során bekövetkezett haláláért – mondta ki kedden egy hágai fellebbviteli bíróság. Egyúttal arra kötelezte a holland kormányt, hogy fizessen kártérítést az áldozatok hozzátartozóinak. Az indoklás szerint a Srebrenicában állomásozó holland Dutchbat ENSZ-békefenntartó egység parancsnokai annak ellenére kényszerítették táboruk elhagyására a három férfit, hogy tudniuk kellett, azzal halálos veszélynek teszik ki őket. A férfiakat, akiknek az érdekében a táborban dolgozó rokonok is könyörögtek a parancsnokoknál, nyolcezer társukkal együtt meggyilkolták a Ratko Mladic által irányított boszniai szerb csapatok.
