Mélyülő válság Belgiumban

Egyes vallon és flamand lapok szerint itt az ideje egy nemzetközi közvetítő bevonásának a belga rendezésbe. Erre vagy egy „európai személyiség” lenne megfelelő, vagy a föderális berendezkedéséről ismert Svájcból vagy Kanadából kellene segítséget kérni – írják. Többen úgy vélik, az egyetlen lehetséges megoldás a politikai válság rendezésére az új választások kiírása.

Pedig nagy reményekkel indultak neki a belga politikusok a múlt hétnek, miután Elio di Rupo kormányalakítási tárgyalások levezénylésével megbízott vallon szocialista politikus egy 110 oldalas vitairatot hozott nyilvánosságra, amely a felújítandó koalíciós tárgyalások alapjául szolgált volna. A hét elején még úgy tűnt, hogy Di Rupo tervei elfogadhatók a szeparatista flamand N-VA számára, mivel a párt számos követelése megjelent abban. Nagyobb pénzügyi önállóságot kaptak volna a régiók, jelentős intézményi reformokat hajtottak volna végre, és a tervek között szerepelt a hatalom decentralizálása. Csütörtökre változott az álláspont.

Sajnos a dokumentum átolvasása, illetve a pártapparátus és külső szakértők által végzett technikai elemzés után az N-VA úgy döntött, hogy a tervezet nem teremt jó alapot a tárgyalások megindításához – jelentette be Bart De Wever pártelnök. Többek között kifogásolták, hogy Di Rupo „új adók áradatát” javasolta, és hogy nem tett javaslatot a munkanélküli-segély korlátozására.

A kudarcot követően pénteken Di Rupo, akit II. Albert király még május közepén bízott meg a kormányalakítási tárgyalások vezetésére, kérte a felmentését. Az uralkodó elhalasztotta ezzel kapcsolatos döntését, és politikai nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a politikai vezetőket, hogy gondolkodjanak néhány napot a kialakult helyzet következményeiről, és keressék meg a megoldási módot.

A kilenc parlamenti párt közül hét elfogadta Di Rupo javaslatát mint tárgyalási alapot, de a szocialista pártvezér jelezte, az N-VA mint a legnagyobb párt nemigen kerülheti el a kormányzás felelősségét.

Belgiumban 2010. június 13-án voltak parlamenti választások, ahol a Di Rupo vezette vallon szocialista párt a második legtöbb szavazatot kapta, míg a győztes párt a flamand N-VA lett. Ezzel egy példátlanul hoszszú politikai válság vette kezdetét, mivel az országnak már 393 napja ügyvezető kormánya van, amelyet Yves Leterme korábbi miniszterelnök vezet. Legutóbb, 2007-ben a választásokat követő 194. napon állt munkába az új kormány.

A választások utáni legfőbb vita három téma mentén zajlott: a Brüsszel környéki szavazókörzetek újrarajzolása, új szövetségi finanszírozási törvény, valamint új hitel nyújtása a fővárosnak. 2010-ben egyébként épp a Brüsszel környéki választókörzetekről szóló vita miatt bomlott fel a koalíció, és kellett előre hozott választásokat kiírni.

Sürgető kérdés a költségvetés rendbetétele is. Belgium államadóssága jelenleg 96 százalékon áll. A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet tavaly figyelmeztette az országot, hogy megnőtt annak az esélye, hogy elveszíti AA+ államadósság-besorolását, majd ez év májusában a Fitch is negatív kilátásokat fogalmazott meg.

A válság és a kedvezőtlen kilátások negatív hatással voltak a belga kötvénypiacra is. Mintegy 1,25 százalékos kamatprémium mutatkozik a tízéves kötvényekben az azonos lejáratú német kötvényekkel összehasonlítva, ez jelentősen meghaladja a válság előtti szintet.

Di Rupo vitairatában egy 2015-ig tartó 22 milliárd eurós költségvetési megszorítási csomag is szerepelt. Ez alapján a parlamenti képviselők fizetését 5 százalékkal csökkentették volna, mérsékelték volna az egészségügyi kiadások növekedését, emelték volna a pénzügyi tranzakciókra kivetett adókat, megadóztatták volna az első osztályú repülőjegyeket és bevezették volna a vagyonadót.

- GDP/fő: 28 900 euró (2010)

- GDP-növekedés: 2,2 százalék (2010)

- Munkanélküliség: 7,3 százalék (2011. május)

- Foglalkoztatottság (15–64 közötti korosztály): 62 százalék (2010)

- Infláció: 2,3 százalék (2010)

Forrás: Eurostat, VG-gyűjtés

- GDP/fő: 28 900 euró (2010)

- GDP-növekedés: 2,2 százalék (2010)

- Munkanélküliség: 7,3 százalék (2011. május)

- Foglalkoztatottság (15–64 közötti korosztály): 62 százalék (2010)

- Infláció: 2,3 százalék (2010)

Forrás: Eurostat, VG-gyűjtés Latolgatások A flamand Het Nieuwsblad napilap kommentátora szerint kizárt, hogy Di Rupo és De Wever valaha is egy kormányban üljenek egymás mellett, miután „De Wever lényegében a középső ujját mutatta fel Di Rupónak”, így egyre valószínűbb az új választások kiírása. Ez azonban vélhetően a tavalyihoz hasonló eredményt hozna, így ugyanazok az erőviszonyok uralkodnának, mint jelenleg. Pénteken Di Rupo is úgy nyilatkozott, hogy az újabb választások semmit sem oldanának meg.-->