Rács mögött a Gázhercegnő

Az illetékes kijevi bíróság elutasította a Julija Timosenko volt ukrán kormányfő óvadék ellenében történő kiengedésére vonatkozó kérelmet, így a pénteken őrizetbe vett ellenzéki vezér továbbra is rács mögött marad. Timosenko ellen még áprilisban indult eljárás hatalommal való visszaélés vádja miatt. Az ügyészség szerint ugyanis 2009-ben az akkor a kormányfői posztot betöltő politikus nyomására kötötte meg az állami energetikai cég, a Naftogaz az orosz Gazprommal azt a tíz évre szóló gázszállítási megállapodást, amely a mostani kijevi vezetés szerint jelentős károkat okozott az államháztartás számára. Az egyezség értelmében az addigi 230-ról 2010-re 450 dollárra nőtt az orosz földgáz köbméteréért fizetett ár Ukrajna számára. A vádhatóság szerint a kabinet – amúgy ilyen esetekben kötelező – jóváhagyása nélkül Timosenko egy személyben döntött a szerződés megkötéséről. Ha elítélik, akkor akár tíz év börtönbüntetést is kaphat.

Timosenko úgy véli: politikai indítéka van letartóztatásának, amely mögött maga Janukovics államfő áll. A volt kormányfő szerint így akarja kiiktatni legfőbb vetélytársát a jövő évi elnökválasztás előtt. Bár több száz tüntető a bíróság és Timosenko fogdája előtt sátortábort vert fel, helyi politológusok szerint nem várható, hogy a nyári vakáció idején komolyabb utcai megmozdulásokra kerül sor a 2004-es narancsos forradalom egyik emblematikus alakjának számító politikus támogatására, akiről amúgy mára már igen vegyes kép alakult ki az ukrán társadalomban.

Timosenko pénteki letartóztatása nem közvetlenül kapcsolódik a vádirathoz, mivel a bíróság az eljárási szabályok sorozatos megsértésére hivatkozva rendelte el az őrizetbe vételt. A hajkoronáját egyfajta védjegyként használó politikus a per során kétségkívül visszautasította, hogy felálljon, amikor a bíróhoz beszélt. Emellett iPadje révén az ülésteremből küldött Twitter-üzeneteiben gúnyos megjegyzéseket tett a bíróra – akit egyszerűen Janukovics bábjának nevezett –, illetve a tanúkra, köztük Azarov kormányfőre.

Timosenko letartóztatásával kapcsolatban nemcsak az USA, az Európai Bizottság, illetve több EU-tagállam fejezte ki nemtetszését, hanem Moszkva is az alapvető politikai jogok tiszteletben tartására hívta fel Kijev figyelmét. Moszkva a narancsos forradalomhoz elvezető, vitatott 2004-es elnökválasztás során a nyugati orientációt célul kitűző Timosenkóval, illetve Juscsenko későbbi államfővel szemben egyértelműen az elkötelezett Kreml-párti Janukovics mellett állt ki. A mostani moszkvai reakció sem valószínűleg Timosenko személyének szól, hanem a Kreml a mostani kijevi vezetés által módosítani kívánt 2009-es orosz–ukrán gázszerződést kívánja megmenteni. Az orosz külügyminisztérium Timosenko letartóztatása kapcsán sietett is leszögezni, hogy a megállapodást az ukrán ügyészség álláspontjával szemben mindkét ország jogszabályait tiszteletben tartva kötötték meg.

Ezzel szemben a kijevi ügyészség azt gyanítja, hogy Moszkva a Kijev számára előnytelen megállapodás aláírása érdekében megzsarolta Timosenkót, hogy előveszik egy régebbi, még Oroszországban csalás gyanúja miatt indított perét. Eszerint a Timosenko által a kilencvenes évek közepén vezetett, Ukrajna Egységes Energetikai Rendszere nevű cég – innen kapta a politikus a Gázhercegnő nevet – 323 millió dollárt csalt ki a moszkvai védelmi tárcától egy gázügylet során. Az ügyet azonban 2005-ben lezárták Oroszországban.

Timosenko azzal védi a vitatott gázmegállapodást, hogy így sikerült kiiktatni az orosz–ukrán gázszerződések addigi közvetítőjét, a részben Dmitrij Firtas ukrán üzletember kezén lévő, svájci székhelyű RoszUkrEnergo nevű céget, ez szerinte Janukovics köre számára jelentős összegű pénzt szívott fel az államkasszából.

Elemzők szerint Timosenko letartóztatása komoly károkat okozhat az ukrán–EU-kapcsolatokban. A két fél között ugyanis jelenleg tárgyalások folynak a szabad kereskedelmi egyezmény megkötéséről, amelyet az eredeti tervek szerint akár decemberben tető alá is hoznának. A Kreml irányába elkötelezett Janukovics utóbbi időben tapasztalt közeledése az EU-hoz is zátonyra futhat Timosenko letartóztatásával.

Elzárt gázcsap

A kijevi vezetés által kifogásolt gázmegállapodás a 2009 januárjában zajló orosz–ukrán gázvitának vetett véget. Emlékezetes, hogy az orosz földgázszállítások kifizetéséről szóló vita során Moszkva leállította az Ukrajnán át Európába irányuló gázszállítást. A vita érzékenyen érintette hazánkat is, miután közel két hétig nem érkezett földgáz az országba Ukrajna felől, ezért egy időre a főbb ipari felhasználók esetében gázkorlátozást vezettek be, egyes iskolákban takarékoskodási célból úgynevezett gázszünetet rendeltek el.