Tagadta felelősségét a tegnapi bírósági tárgyaláson Geir Haarde volt izlandi miniszterelnök az ország gazdasági válságának kialakulásában. A szigetország exkormányfője az első politikus, akit a 2008 végén kezdődött globális pénzügyi válság kezelése miatt bíróság elé állítottak.
A reykjavíki taláros testület előtt tegnap megjelent politikust azzal vádolják, hogy nem látta el megfelelően feladatait a pénzügyi válság során, így felelős azért, hogy 2008 őszén hetek alatt csődbe jutott az ország három vezető bankja, amelyek akkoriban a 923 százalékának megfelelő eszközökkel rendelkeztek. A pénzintézetek bukását követően az ország mély recesszióba sülylyedt, majd a válság kiváltotta társadalmi elégedetlenség nyomán a 2006 közepe óta regnáló Haarde vezette jobbközép kormány 2009 elején meg is bukott.
A volt kormányfőnek a jelenlegi és egykori miniszterek ügyeinek kivizsgálására felállított speciális bírói testület előtt kellett megjelennie, amelyet az ország történetében először hívtak össze. A vádak alapján akár két év börtönbüntetésre is ítélhetik a politikust.
Haarde tagadta bűnösségét, és a vádak ejtését kérte a bíróságtól.
A volt miniszterelnök szerint mára kiderült, hogy az általa vezetett kabinet helyesen döntött, amikor hagyta csődbe menni az ország főbb pénzintézeteit, mert így elkerülték Görögország és Írország sorsát, ahol tetemes összegeket költöttek a bajba került bankok kisegítésére, és ezzel súlyos adósságot halmoztak fel az államháztartás számára. Az exkormányfő, aki egyben a jobboldali Függetlenség Párt vezetője is volt, a jelenlegi baloldali kormány politikai boszszúhadjáratának tekinti a bírósági ügyet.
Ügyvédei szerint a vádat nem támasztották alá megfelelő jogi megalapozottsággal, így azt eljárási hibák miatt ejteni kellene a bíróságnak. A testület azonban korábban is elutasította a vád ejtésére vonatkozó kérelmet.
Vizsgálódás itthon is
Magyarországon az utóbbi hónapokban a korábbi fiskális politika felelősségre vonása került terítékre: az Országgyűlésben külön albizottság vizsgálódott az ügyben, hogy nőhetett a GDP 80 százaléka fölé hazánk államadóssága. Az albizottság több korábbi kormányfőt és pénzügyminisztert is meghallgatott: ők elsősorban a költségvetés folyamatos és tetemes hiányával magyarázták az emelkedését. Ennél többre egyelőre nem jutottak a kérdőre vonók sem, készül azonban egy olyan javaslat, amely lehetővé tenné a korábbi, hibásnak minősített döntések miatti felelősségre vonást.
