Tíz témát elfogadott az OVB

A vita az Alkotmánybíróságon folytatódhat. Onnantól ugyanis, hogy a döntés megjelenik a Magyar Közlönyben, 15 napon keresztül bárki megtámadhatja azt, és ha ez történik, a taláros testület feladata lesz dönteni. Ha szerintük is alkalmasak a kérdések a népszavazásra, akkor az LMP-nek négy hónapja lesz 200 ezer aláírást összegyűjteni.

Bár az Alkotmánybíróság több tagja egyedül a mostani kormánypártok támogatását kapta meg a Parlamentben, Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a Világgazdaságnak azt mondta: az eddigi tapasztalatok alapján bízik abban, hogy gyors és a pártja számára sikert jelentő döntést fognak hozni. Karácsony lapunknak arról is beszélt, hogy a népszavazási kérdéseik középpontjában azért a munkavállalói jogok állnak, mert a megszorítások mellett ez a téma határozza meg a kormány gazdaságpolitikáját. Így pedig egy sikeres népszavazással „a kormány számára is nyilvánvaló lenne, hogy a Fidesz olyan gazdaságpolitikát valósít meg, amire nem kaptak felhatalmazást a választóktól”.

A tíz kérdés a teljes ellentétét mutatja annak, ahogy a kormány eddig a munka világát szabályozta. Újraszabályoznák az elbocsátás kérdéseit, a próbaidőt, a pihenőnap alatti bérpótlék mértékét, az álláskeresési járadékot közel 9 hónapon keresztül folyósíthatóvá tennék, valamint 18 éves korban húznák meg a tankötelezettség határát. Arra a kérdésünkre, hogy mit szeretnének az eltörölni kívánt pontok helyett, Karácsony úgy felelt: a korábbi szabályozások az LMP szerint megfelelő jogi garanciát jelentettek a munkavállalók számára, az érdekegyeztetés pedig nem jogi, hanem kulturális és politikai okok miatt volt gyenge.

- tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?

- 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?

- a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?

- az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?

- a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?

- a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?

- a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?

- a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?

- a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?

- a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?

- tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?

- 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?

- a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?

- az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?

- a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?

- a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?

- a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?

- a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?

- a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?

- a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi? -->