Hullanak a kormányok az euróövezetben

Kőkemény technokrata kormánnyal próbálja kivezetni az egyre mélyülő válságból országát Mario Monti, Olaszország új miniszterelnöke: a tegnap bemutatott kabinetben ugyanis nagyrészt akadémikusok, a széles közvélemény számára eddig ismeretlen gazdasági és közigazgatási szakemberek kaptak helyet, nem pedig pártpolitikusok. Érdekesség, hogy Monti a miniszterelnöki tisztség mellett a gazdasági és pénzügyminiszteri posztot is betölti majd, az infrastruktúráért, iparért és közlekedésért felelős miniszter pedig Corrado Passera, az Intesa Sanpaolo bank vezetője lesz. „Politikusok nélkül könnyebb lesz a munkánk” – indokolta a kinevezéseket a kormányfő.

„Monti megbízható, nemzetközileg elfogadott közgazdász, aki korábban uniós biztosként már bebizonyította, hogy tartja magát az EU szabályaihoz” – kommentálta a kormány megalakulásáról szóló hírt a Világgazdaságnak Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója ezzel együtt úgy véli: bár az új kabinet némileg megnyugtathatja a piacokat, látványos javulás rövid időn belül nem várható. Az alapprobléma – rossz a versenyképesség, a gazdasági növekedés lassul, miközben az amúgy is óriási államadósság tovább nő – megoldásához ugyanis hosszabb idő kell, ráadásul az újabb megszorítások elfogadása komoly társadalmi ellenállásba ütközhet.

Hasonló probléma áll fenn, csak sokkal súlyosabb méretekben Görögországban, ahol a csőd elkerüléséhez szükséges takarékossági intézkedések szociális válsággal és társadalmi robbanással fenyegetnek – véli a szakértő. A helléneknél már múlt héten bemutatták a szintén egy technokrata topbankár, Lukasz Papademosz által vezetett új szakértői kormányt, amely valószínűleg tegnap lapzártánk után kapott bizalmat a parlamenttől.

Az elmúlt szűk egy évben öszszesen hat euróövezeti tagországban bukott meg a kormány – a legtöbb esetben a válság negatív hatása és az azt követő megszorítási hullám okozta népszerűségvesztés kényszerítette térdre a kormányfőket.

A sort a még 2010-ben nemzetközi mentőhitelre szorult írek nyitották, ahol a februári előre hozott választásokon a 14 évig hatalmon lévő centrista Fianna Fáil kénytelen volt átadni a hatalmat a jobbközép Fine Gael és a Munkáspárt alkotta koalíciónak. Március végén a 2005 óta kormányzó José Sócrates portugál miniszterelnök is bedobta a törülközőt, miután negyedik megszorító csomagját elutasította a parlament – a szocialista kormányt egy jobbközép–konzervatív koalíció váltotta. Ez év kora őszén a szlovén, majd a szlovák kormány is idő előtt feladta a harcot – Szlovéniában december elején, Szlovákiában márciusban lesznek előre hozott választások –, novemberben pedig két ikonikus figura, Silvio Berlusconi olasz, valamint Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő volt kénytelen venni a kalapját.

A szocialisták népszerűségének csökkenésében döntő szerepet játszott, hogy a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság után az utóbbi harminc év legdrasztikusabb megszorításait vezették be az államháztartás helyzetének konszolidálása, illetve a görög, ír, portugál példa – vagyis a nemzetközi mentőcsomag igénylésének – elkerülése érdekében. Ennek keretében a közszférában csökkentették a béreket, lefaragták a szociális juttatások és a nyugdíjak mértékét, 65-ről 67 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.

A kormány törekvései az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának beindítására azonban kudarcba fulladtak, így várhatóan három éven belül másodszor süllyed recesszióba az ország. A munkanélküliek aránya eközben 21,5 százalékon áll, ez a legmagasabb érték az EU-ban.

A szocialistákat a legfrissebb adatok szerint mintegy 15 százalékponttal lehagyó ellenzéki jobbközép Néppárt „Csatlakozz a változáshoz!” kampányszlogene nem véletlenül írja le úgy az országot, mint ahol minden ötödik ember munka nélküli, minden nyolcadik vállalkozás tönkrement tavaly, és minden tizedik családból hiányzik a pénz kereső.

Elemzők szerint az új kormány fő feladata a bankszektor konszolidálása lesz, amelyet a közel egy évtizeden át gazdasági húzóágnak számító építőipar és ingatlanszektor 2008-as bedőlése rogyasztott meg. Az ingatlanlufi kipukkanása miatt a kockázatos hitelek értéke több mint 7 százalékon áll, ez a legmagasabb arány 1994 óta. A bankok feltőkésítése mellett a konzervatív párt azt is tervezi, hogy kormányra kerülése után egy ún. rossz bankot hoz létre a kockázatos eszközök elkülönítésére. T. G.

A szocialisták népszerűségének csökkenésében döntő szerepet játszott, hogy a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság után az utóbbi harminc év legdrasztikusabb megszorításait vezették be az államháztartás helyzetének konszolidálása, illetve a görög, ír, portugál példa – vagyis a nemzetközi mentőcsomag igénylésének – elkerülése érdekében. Ennek keretében a közszférában csökkentették a béreket, lefaragták a szociális juttatások és a nyugdíjak mértékét, 65-ről 67 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.

A kormány törekvései az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának beindítására azonban kudarcba fulladtak, így várhatóan három éven belül másodszor süllyed recesszióba az ország. A munkanélküliek aránya eközben 21,5 százalékon áll, ez a legmagasabb érték az EU-ban.

A szocialistákat a legfrissebb adatok szerint mintegy 15 százalékponttal lehagyó ellenzéki jobbközép Néppárt „Csatlakozz a változáshoz!” kampányszlogene nem véletlenül írja le úgy az országot, mint ahol minden ötödik ember munka nélküli, minden nyolcadik vállalkozás tönkrement tavaly, és minden tizedik családból hiányzik a pénz kereső.

Elemzők szerint az új kormány fő feladata a bankszektor konszolidálása lesz, amelyet a közel egy évtizeden át gazdasági húzóágnak számító építőipar és ingatlanszektor 2008-as bedőlése rogyasztott meg. Az ingatlanlufi kipukkanása miatt a kockázatos hitelek értéke több mint 7 százalékon áll, ez a legmagasabb arány 1994 óta. A bankok feltőkésítése mellett a konzervatív párt azt is tervezi, hogy kormányra kerülése után egy ún. rossz bankot hoz létre a kockázatos eszközök elkülönítésére. T. G.-->