Az adatvédelmi biztos szerint aggályos, hogy a tervezetben nem minősül közérdekből nyilvános adatnak a közszolgálati tisztviselők állampolgársága, szolgálati jogviszonyuk kezdete, besorolásuk, a besorolás időpontja. Az ellátott munkakör megnevezése és a betöltés időtartama, a vezetők kinevezésének és a kinevezés megszűnésének időpontja, a címadományozásra, kitüntetésre vonatkozó adatok, a tisztviselő személyi juttatásaira vonatkozó adatok sem nyilvánosak.
A közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő adatainak nyilvánosságát mind a hatályos adatvédelmi, mind a januártól életbe lépő új információs törvény kimondja, ezért ellentmondásba kerül a két jogszabály.
A tervezet a kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei között olyan magatartásbeli követelményeket fogalmaz meg, miszerint a tisztviselő tartózkodik minden olyan magatartástól, amely alkalmas a kormány programjának, illetve politikájának, a közigazgatási szerv döntéseinek vagy tevékenységének bírálatára. A szabályozás a nem-kormányzati szervek tisztviselőire is vonatkozik.
Ezen előírások betartása ellehetetlenítheti az olyan független szervek működését, amelyek alkotmányos feladatuknál fogva vitába, konfliktusba keveredhetnek a kormányzati szervekkel, így az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosa, az Állami Számvevőszék munkáját – hívta fel a jogalkotó figyelmét a biztos.
