Az átalakuló politikai mezőben az a legnagyobb kérdés, hogy a szakszervezetek milyen politikai szerepet vállalnak, kivel kötnek koalíciót, milyen akciókat vállalnak, valamint hogy megjelenhetnek-e önálló politikai erőként - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke pénteken Budapesten a "Szakszervezetek a politikai térben, szakszervezetek politikai szerepe" című konferencián.
Az MSZOSZ Friedrich Ebert Stiftunggal közös rendezvényén Pataky Péter hangsúlyozta: a jelenlegi kormány gyökeresen szakított az előző kabinetek azon gyakorlatával, amely a tárgyalásokra épített, valamint arra, hogy programját elfogadtassa a társadalommal, és arról párbeszédet folytasson. Hozzáfűzte: a "levelező tagozatos népi konzultáció nem valódi párbeszéd, mindössze manipulációs eszköz".
Az MSZOSZ elnöke szerint nem az a fő probléma, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) megszüntették, hanem az, hogy "mindenfajta párbeszéd megszűnt Magyarországon". Hangsúlyozta: a szakszervezetek arra szocializálódtak, hogy tárgyaljanak, az akciókat, tüntetéseket, sztrájkokat is annak szellemében szervezték, hogy utána megállapodásra legyen lehetőség a tárgyalóasztalnál.
Tamás Gáspár Miklós politikai filozófus előadásában hangsúlyozta: a válságot úgy lehet leküzdeni, ha Magyarországon a reálbérek emelkednek. Szerinte nem arra van szükség, hogy a szakszervezetek új feladatokat vállaljanak fel, hanem klasszikus feladataikat kell teljesíteniük, vagyis a reálbéreket, a munkakörülményeket kell javítani, és a foglalkoztatást kell intenzívebbé tenni. Kifejtette: ha a reálbérek nőnek, emelkedik a fogyasztás az piacot teremt a hazai termékeknek, szolgáltatásoknak.
A filozófus szerint el kell érni, hogy a szakszervezetek taglétszáma megnőjön, és hogy ne csak az utcai mozgósítás legyen lehetséges, mert ahhoz nem kell elkötelezettség, elég hozzá a felháborodás érzése. Ez egy-egy akcióra elegendő, de "ahhoz a szívós harchoz, amely a társadalom átalakításához szükséges, nem" - hangsúlyozta Tamás Gáspár Miklós.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója saját statisztikáikra hivatkozva elmondta, hogy a magyar lakosság 60 százaléka gondolta úgy októberben, hogy nőni fog a az országban, míg tavaly októberben mindössze a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett így. A válaszadók 31 százaléka szerint nem változik az állástalanok aránya, míg egy évvel korábban 56 százalék gondolta ezt. A háztartások 60 százaléka éppen csak kijön a jövedelméből, 16 százalék eladósodik, 10 százalék hozzányúl a megtakarításaihoz, és mindössze 12 százalék jelezte, hogy egy keveset félre tud tenni.
