A három ellenzéki párt hétfő éjszaka után ismét el tudta érni, hogy egész éjjel ne érjen véget az ülés, a különbség csupán annyi, hogy most Fidesz-többség híján senkinek nincs még csak sejtése sem, meddig tarthat még.
Az ellenzék felháborodását az váltotta ki, hogy az eredeti ütemterv szerint valamikor a tegnap késő esti, éjszakai órákban tárgyalták volna a felsőoktatási törvényt, a köznevelési koncepciót, valamint az Esztergom néhány intézményének állami átvételéről szóló javaslatot. Az obstrukció a rendvédelmi törvények vitájában kezdődött: ezt a napirendi pontot délután negyed négykor kezdték el megvitatni, és szintén negyed négykor is ért véget, csak épp már hajnalban.
Az ülésen ezúttal több fideszes képviselő vett részt, mint hétfő éjjel, de az ellenzék megállításához ezúttal sem voltak elegen. Kedd reggel még lehetett tenni az obstrukció ellen, mert akkor a költségvetés módosító javaslatainak szavazására megérkezett szinte a teljes Fidesz-frakció. Ezúttal azonban amint azt javasolták, hogy zárják le a vitát, az ellenzék gépi szavazást kért, ami csak akkor eredményes, ha legalább 194-en szavaznak. A Fidesz képviselőire hivatkozott Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető is, aki éjfélkor, azzal az indoklással, hogy a kormánypártiak már nagyon fáradnak, két óra szünetet kért és kapott.
A délelőtt Esztergom néhány városi intézményének átvételéről szólt, hosszú, személyeskedésektől hangos vitában. Az ellenzék gyakran hangoztatta, hogy Meggyes Tamást, a város tavaly leváltott polgármesterét tartják felelősnek a mostanra kialakult esztergomi helyzetért. A vita legemlékezetesebb pontja mégis az volt, amikor néhány kormánypárti hozzászóló azt kérdezte, miért nincs bent az ülésen Tétényi Éva, és az ellenzék emlékeztette őket, hogy az esztergomi polgármester nem parlamenti képviselő.
Délután fél kettőkor, vagyis huszonkilenc és fél órával az ülés kezdése után kerülhetett sorra a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Ez után, 5 órakor kezdődött el a köznevelési törvény 332 módosító javaslatának vitája, ami várhatóan szintén elhúzódhat. Ha pedig az is véget ér, indulhat a hivatalosan mára kiírt ülés. Az eredeti napirendi terv erről nem jelez tervezett lezárási időpontot, ami akkor szokásos, ha éjfélnél tovább tarthat az ülés. Vagyis legjobb esetben is 16 óra hosszú csütörtöki nappal számoltak, ami még el sem kezdődött – érdemes lesz figyelni a pénteki munkakezdést holnap reggel 8-kor.
Ez a leghosszabb ülés
Reggel nyolckor lépte át az ülés a 24 órás időtartamot, ilyenre még nem volt példa a rendszerváltás óta. Az eddigi két leghosszabb ülés 23 és negyed órán keresztül tartott, a legutóbbi épp hétfőn, kedd délutánig átcsúszva. Hivatalos adat nem került még ki arról, hogy pontosan milyen hosszú volt, saját számításunk szerint 23 óra 15 perc, ezzel egyetlen perccel megelőzve hosszban az 1991. december 30-i ülést.Az a nap nem a munka lassítása miatt volt ritka hosszú: az Antall-kormánynak el kellett érnie, hogy szilveszter éjfélig megszavazzák az 1992-es költségvetést. Végül szilveszter délután 2 kor zárult le az ülés.A hasonló maratoni ülések a XX. század elején voltak gyakoriak, ekkor döntően az ellenzék obstrukciója miatt. A leglátványosabb ezek közül az 1904. november 18-i volt, amikor a munkát már annyira gátolták, hogy Tisza István miniszterelnök puccsszerűen átírta a házszabályt. Az ellenzék erre válaszul szétverte az üléstermet.
Az a nap nem a munka lassítása miatt volt ritka hosszú: az Antall-kormánynak el kellett érnie, hogy szilveszter éjfélig megszavazzák az 1992-es költségvetést. Végül szilveszter délután 2 kor zárult le az ülés.A hasonló maratoni ülések a XX. század elején voltak gyakoriak, ekkor döntően az ellenzék obstrukciója miatt. A leglátványosabb ezek közül az 1904. november 18-i volt, amikor a munkát már annyira gátolták, hogy Tisza István miniszterelnök puccsszerűen átírta a házszabályt. Az ellenzék erre válaszul szétverte az üléstermet. -->
