Az egekbe szökhet az olaj ára
Az olaj ára az elmúlt napok növekedését követően tegnap nyolchetes csúcsa közelébe ugrott a londoni tőzsdén. A jegyzésárakat elsősorban az iráni atomprogram körüli feszültség hajtja, de segítette néhány vártnál kedvezőbb gazdasági adat is.
A legutóbbi támaszt az a hír adta az olajárnak, hogy az Európai Unió is növelné a nyomást Iránon, és olajembargót vezetnének be, ha az nem hagy fel atomprogramjával. Bár az EU-ban már december vége óta tárgyalnak a szankciók bevezetéséről, lapértesülések szerint a napokban sikerült megegyezni az iráni nyersanyagimport korlátozásáról, miután Görögország is beleegyezett abba. A válság által leginkább sújtott déli tagállamok korábban vonakodtak hozzájárulni az embargóhoz, mivel ők függnek leginkább az iráni olajtól. Görögország olajimportjának egyharmada származik a közel-keleti országból, de Olaszország és Spanyolország is a nagyobb vásárlók közé tartozik.
A külügyminiszterek január 30-i ülésén várhatóan hivatalosan is döntés születik az embargóról, de az intézkedéseket vélhetően nem alkalmazzák azonnal. Diplomáciai források szerint azokat csak az Egyesült Államok pénzügyi szankcióival egyszerre léptetik életbe. Emlékezetes, Barack Obama amerikai elnök december 31-én írta alá az iráni nyersolajüzletet finanszírozó bankokat érintő, pénzügyi szankciókat tartalmazó törvényt, amely június végéig biztosít átmeneti időszakot a pénzintézetek számára.
A Société Générale szakértői szerint a brent típusú olaj ára a jelenlegi 113 dollár körüli szintről 125-ig emelkedhet az embargó következtében. A drágulás vélhetően átmeneti lesz, amíg nem sikerül más forrásokból pótolni a kieső mennyiséget. Igaz, európai tisztviselők azt ígérik, az embargó olyan türelmi időt tartalmazna, amely elegendő lenne a finomítóknak arra, hogy más forrásból pótolják a kieső iráni nyersolajat. Továbbá felmerült az a lehetőség is, hogy a hosszú távú szállítási szerződésekre kivételeket alkalmazzanak.
Ugyanakkor jóval nagyobb mértékben, rövid időn belül akár további 50 százalékkal is megugorhat az olajár, ha tovább éleződik és katonai konfliktussá fajul az USA és Irán közötti feszültség – állítják elemzők. Irán ugyanis a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzik, amely Öböl térségéből származó olaj legfontosabb útvonala. A tengeren szállított olaj több mint harmada és a világ teljes olajkereskedelmének mintegy ötöde itt halad át. Irán katonai kapacitásai elegendők lehetnek, hogy blokád alá vegye a 34 kilométer széles szorost, és az elmúlt napokban rakétatesztekkel és haditengerészeti gyakorlattal igyekezett súlyt adni szavainak. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy ez inkább tűnik blöffnek, mivel egy ilyen lépés az iráni gazdaság számára is óriási érvágást jelentene. Ráadásul a blokád keresztbe tenne az iráni olaj legnagyobb felvásárlójának, Kínának is.
Az iráni állami olajvállat vezetője úgy nyilatkozott, nem okozhat gondot számukra az embargó, mert könnyen találnak új vevőket. Ugyanakkor az USA által bevezetett szankciók miatt már most egyre nehezebbé válik a régi ügyfelek megtartása. Irán csak jelentős diszkonttal tudja eladni olaját olyan országok számára, amelyek hajlandók kockáztatni az vele folytatott kereskedelemmel.
Dél-Korea épp tegnap jelentette be, hogy csökkenti az iráni megrendeléseket, és alternatív beszerzési források után néz. Szakértők szerint Japán és Dél-Korea 10–40 százalékkal csökkentheti az iráni vásárlásokat, miután az Egyesült Államok valamennyi szövetségesét felszólította, hogy vezessen be szankciókat Iránnal szemben.
Legutóbb tavaly februárban, a líbiai polgárháború kitörésekor szembesült ekkora bizonytalansággal az olajpiac. A jelenlegi probléma súlyát azonban jól mutatja, hogy az észak-afrikai ország kitermelése napi 1,6 millió hordó, míg Iráné napi mintegy 4 millió. A Hormuzi-szoroson pedig napi 17 millió hordó halad át.
Egyes szakértők szerint ezért jelenleg épp az olajár Irán legveszélyesebb fegyvere, mivel az veszélyt jelent az egyébként sem túl rózsás növekedési kilátásokra. Az IMF becslése szerint az olajár 10 százalékos emelkedése mintegy 0,5 százalékkal vetheti vissza az Egyesült Államok növekedését.
Kína nyerheti a legtöbbet az uniós embargóval
Kína határozottan ellenzi az Irán elleni szankciókat, e hónapban mégis felére csökkentette iráni olajmegrendeléseit. Ennek oka, hogy a két ország még nem tudott megegyezni a 2012-re vonatkozó fizetési feltételekről. A kieső szükséglet pótlására Kína 6-7 dolláros prémiumot fizet az orosz és vietnami beszállítóknak annak reményében, hogy a közel-keleti ország az életbe lépő szankciók miatt kénytelen lesz elfogadni a feltételeket, és alacsonyabb áron kínálja majd olaját. Az uniós embargóval így vélhetően épp Kína nyeri a legtöbbet.
Koczur Róbert Kína nyerheti a legtöbbet az uniós embargóval Kína határozottan ellenzi az Irán elleni szankciókat, e hónapban mégis felére csökkentette iráni olajmegrendeléseit. Ennek oka, hogy a két ország még nem tudott megegyezni a 2012-re vonatkozó fizetési feltételekről. A kieső szükséglet pótlására Kína 6-7 dolláros prémiumot fizet az orosz és vietnami beszállítóknak annak reményében, hogy a közel-keleti ország az életbe lépő szankciók miatt kénytelen lesz elfogadni a feltételeket, és alacsonyabb áron kínálja majd olaját. Az uniós embargóval így vélhetően épp Kína nyeri a legtöbbet.-->
