Közélet

Hídszerepet töltene be Koppenhága

A január 1-jétől az EU soros elnöki tisztét ellátó Dániára ugyanaz a sors várhat, mint elődjére, Lengyelországra: a valutaunió adósságválsága miatt várhatóan háttérbe szorul saját féléves elnökségi programja.

 Miután Lengyelországhoz hasonlóan Dánia sem tagja a valutauniónak, így Koppenhágának sem lesz lehetősége a fél év fő kérdésében, az eurózóna válságának kezelésében irányító szerepet betölteni. A fiskális unió megteremtését célzó kormányközi szerződés megtárgyalása amúgy is az Európai Tanács elnökének, Herman van Rompuy-nek a feladata.
Ennek ellenére az őszi választásokon hatalomra jutott balközép kormány céljának tekinti, hogy egyfajta hídszerepet töltsön be a 17 eurózóna-tagállam és az azon kívüli tíz EU-tagország között.

Az ország első női kormányfője, a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidt már a decemberi EU-csúcson arról beszélt, Koppenhága kiemelt céljának tartja, hogy az eurózóna válságára adandó válaszok ne okozzák az EU egységének megbomlását. Koppenhága így az eurózóna és Nagy-Britannia között is közvetíteni kíván, utóbbi ország a 27 tagállam közül egyedüliként jelezte a decemberi EU-csúcson: nem kíván részt venni a fiskális unió megteremtésében. Dánia Nagy-Britanniával együtt, 1973-ban lépett be az EU-ba, és hozzá hasonlóan a maastrichti szerződésben kimaradási jogot harcolt ki magának a közös európai valuta bevezetése alól. London felkarolásában szerepet játszhat, hogy a 45 éves kormányfő aszszonynak brit férje van, aki éppenséggel a volt munkáspárti vezér, sokáig EU-biztosként tevékenykedő Neil Kinnock fia.

Az eurózóna válságának kezelése mellett 2012 első felében kiemelt téma lesz a 2014-től kezdődő új hétéves uniós költségvetési időszak is. Az EU-források jövőjéről szóló tárgyalások vezénylésében pedig fő szerepet játszhat Koppenhága, azonban nehezítheti a dolgát, hogy az érdemi vita várhatóan majd csak májusban, a francia elnökválasztások után kezdődik el. Emellett a szokásosnál is kiélezettebb vitákra lehet majd számítani, miután a nettó befizető országok a jelenlegi gazdasági környezetben nem szeretnék a közösségi költségvetésbe történő hozzájárulásukat növelni. Dánia az elnöksége alatt kiemelten fogja kezelni a környezetvédelem kérdését is. Koppenhága azt szeretné elérni, hogy a környezetbarát technológiákhoz kapcsolódó új munkahelyek zömét ne más térségekben, hanem Európában hozzák létre.

elnökség EU Dánia Koppenhága
Kapcsolódó cikkek