Indulhat a harc a fizetős hallgatókért
A hallgatói létszám nem azonos az államilag finanszírozott keretszámmal – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján a keretszámok csökkentésével kapcsolatosan. A fizetős képzésekre utalva azt mondta, az állami férőhelyeken túl a „határ a csillagos ég”, azzal a minőségi megkötéssel, hogy a jelentkezőnek el kell érnie a 240 pontot. Hoffmann Rózsa elismerte: előfordulhat, hogy az új keretszámok hatására egy-egy szak megszűnik, ám mint mondta, a jelenlegi felsőoktatás „túlburjánzott és szerkezetében elaprózott”, valamint a szakok megszűnése nem jelenti az egyetemek, illetve a karok megszűnését. A sajtóeseményen Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár utódaként bemutatták Kis Norbertet, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatóját, aki az államtitkár érvelésével egybecsengve közölte, „fontos, hogy a felsőoktatásba érkező hallgatók száma növekedjen, hiszen diplomásnak lenni jó és hasznos dolog”.
Az államilag finanszírozott keretszámok átalakítása után az intézmények várhatóan az önköltséges képzés felfuttatásával igyekeznek reagálni az állami apanázs szűkösségére, így az egyetemeknek eddig is komoly bevételt jelentő fizetős hallgatók jelenthetik a jövőben a megélhetés alapját. A keretszámok változása többek közt a közgazdászképzést érintette érzékenyen, ám ez az a tudomány, amely idegen nyelveken is kiválóan oktatható, és – a későbbi magasabb bérek reményében – magában hordozza a megtérülés lehetőségét.
„Az intézményünk 1355 államilag támogatott férőhelyet kapott, ebből 75 gazdaságtudományi helyet. Ez nem sok, de az országos 250 férőhely 30 százaléka, amely azt jelzi, hogy továbbra is fontosnak tartanak minket” – nyilatkozta lapunknak Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora. „A kialakult helyzetet természetesen mi is megpróbáljuk valahogy kezelni. Az új belépők részesülhetnek a most induló Biztos Jövő Ösztöndíj Programban, amelyre a szeptembertől kezdő önköltséges hallgatóink pályázhatnak.” A programra az intézmény évente 10 millió forintot szán, amelyhez a Hallgatói Önkormányzat további 4 millió forintot tett hozzá a saját költségvetéséből. „A 14 millió forint csepp a tengerben, ám mégiscsak hozzájárul néhány hallgató képzési költségeinek teljes és néhányuk esetében 50 százalékos megtérítéséhez. Az önköltséges hallgatóknak beiratkozáskor be kell fizetniük a félévente 216 ezer forintot, ám a legjobb tanulmányi eredményt nyújtóknak ezt pályázati rendszerben visszatérítjük. Szakonként 2-4 hallgató nyerheti el ezt a lehetőséget, de a szakok között nem arányosan oszlanak majd el a nyertesek. Ez komoly ösztönzőt jelenthet a diákoknak, hogy a legjobbak közé kerüljenek” – sorolta a részleteket, hozzátéve: a következő félév feladata lesz, hogy a már meglévő vállalati ösztöndíjrendszerünket is kiszélesítsék.
„Nagyon rosszul érintett minket is a változás, hiszen tavaly annyi hallgatót vettünk fel gazdaságtudományi képzésre, mint amennyi most a teljes keretszám” – nyilatkozta lapunknak Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója. „Az lehet az egyik menekülési útvonal, ha a hallgatók az alapképzésből átmennek a szélesebb keretszámokkal bíró mesterképzésbe, amely 30 kredit megszerzése után válik lehetővé. A különböző kurzusokon, áthallgatással elérhető kreditek gyűjtésével így a belső piacot is sikerül mobilizálnunk” – fejtette ki Lengvárszky. „A másik lehetőség az idegen nyelvű képzésekben rejlik, ezáltal ugyanis meg tudjuk célozni a külhoni piacokat.” Az oktatási igazgató szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a költségek csökkentése is. „A párhuzamosságok megszüntetése, a kiadások ésszerűsítése már korábban is terv volt. A szenátus szeptemberben elfogadta az erre irányuló előterjesztést, a felsőoktatási szabályok változása miatt pedig most a megvalósítás is elkezdődik” – tette hozzá Lengvárszky.
Tiltakozik a szülői érdekvédő egyesület a „fizetési kényszer” ellen
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi annak vizsgálatát, hogy sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény előírásai, amelyek szerint az intézmény „fizetési kényszert” alkalmazhat a szüleik által eltartott,jövedelem nélküli diákokkal szemben. A szervezet szerint
a jövedelem nélküli hallgatóktól nem kérhető pénz.
Braunmüller Lajos Tiltakozik a szülői érdekvédő egyesület a „fizetési kényszer” ellen A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi annak vizsgálatát, hogy sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény előírásai, amelyek szerint az intézmény „fizetési kényszert” alkalmazhat a szüleik által eltartott,
jövedelem nélküli diákokkal szemben. A szervezet szerint
a jövedelem nélküli hallgatóktól nem kérhető pénz.-->
