Nem nyomoznak Mol-ügyben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény” – indokolta az MTI-hez eljuttatott közleményében Keresztes Imre főügyész, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Mol–INA-ügyben. E megállapításig nagy mennyiségű adat begyűjtése, házkutatás, okiratok beszerzése, illetve lefoglalása, több magyar és egy orosz állampolgár kihallgatása alapján jutott el a KNYF.
A horvát államügyészség tavaly júniusban jogsegélykérelem keretében kezdeményezte Hernádi Zsolt, a Mol igazgatósági elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását a Legfőbb Ügyészségénél. A horvát fél szerint ugyanis két ciprusi cég 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, hogy hozzásegítse a Molt az INA irányítási jogának megszerzéséhez. A Mol az INA kisebbségi tulajdonosa.
A Legfőbb Ügyészség azonban – a nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – nem teljesítette a jogsegélykérelemben foglaltakat arra hivatkozva, hogy azzal Magyarország biztonságát veszélyeztetné. Mivel azonban úgy ítélte meg, nem zárható ki a bűncselekmény megtörténte, a KNYF 2011. július 14-én „nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés” gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A nyomozás során a főügyészség felderítette, hogy az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Mindkét vállalat egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik.
A közlés szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat. A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi vállalatok 2009 júniusában valóban kötöttek tanácsadói szerződéseket – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast & Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Barátság–Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbit szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel rendelkező orosz nagybefektető érdekében.
A közlemény szerint a nyomozás adatai cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, amelyre alapozva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását. „Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást” – zárul a főügyész közleménye.
B. Horváth Lilla-->
