Csak a gyerekkönyvek forgalma nőtt 2011-ben, a könyvpiacot azonban tavaly is a zsugorodás jellemezte – derült ki a könyvforgalmi statisztikákból. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MMKE) az igazgatója elmondta: az elmúlt évi könyvforgalom 59,5 milliárd forint volt, ami a 2010-es 61,5 milliárd forintos forgalomhoz képest 3,32 százalékos csökkenést jelent. Azonban, ha a KSH által közölt 3,9 százalékos tavalyi hivatalos inflációt is figyelembe vesszük, a forgalom visszaesése az elmúlt esztendőben több mint 7 százalékos volt – hívta fel a figyelmet az igazgató. Megjegyezte, a könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat bonyolított a hazai könyvszakma. Az elmúlt három esztendőben a forgalom csökkenése nominálisan is 13,6 százalékot tett ki, s ha ehhez hozzávesszük, hogy 2009 és 2011 között a hivatalos infláció 13 százalék volt, akkor azzal szembesülünk, hogy a magyarországi könyvpiac több mint 26 százalékos veszteséget szenvedett el! – olvasható a MKKE éves jelentésében.
A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kínálatán a drámai csökkenés mindenesetre nem került a kirakatba. A rendezvény az ünneplésről szólt: az északi vendégekről és arról a mintegy 300 újdonságról, ami most került a kiadók standjaira. Hiába mutatta a magyar könyvszakma nyitottságát és gyorsaságát az, hogy a Budapestre érkezett mintegy 120 északi írót saját, magyar nyelvű kötete várta, a könyvpiacot továbbra is belső feszültségek feszítik.
A kisebb kiadók, amelyek nem tartoznak egyik könyvkereskedő tulajdonosi vagy érdekkörébe sem, félnek, nem akarnak névvel nyilatkozni. Azt mondják, ha sokat zúgolódnak, lekerülnek a boltláncok polcairól. Kikapcsolt magnó mellett ontják a panaszáradatot, a hazai piacot jellemző bizományosi rendszerről, az egyre hosszabb fizetési határidőkről, a tehetetlenségről. Általános vélekedés: azáltal, hogy könyvkereskedők kiadókat kezdtek felvásárolni, a piaci szerepek összekeveredtek, ami jelentősen torzítja a hazai könyvpiacot.
Zentai Péter László szerint mindez a válság hatása: kevesebb a fóka és több az eszkimó, az indulatok is erősebbek. Az igazgató felidézte, a magyar könyvszakmát mindig a forráshiány jellemezte, ezért alakult ki a sokat bírált bizományosi rendszer. Mint fogalmazott: a 90-es évek első felében eltűnt a könyvesbolti infrastruktúra közel kétharmada, és csak az évtized második felétől indult meg a talpraállás. Ezt sürgette az is, hogy a rendszerváltást követően gombamód szaporodtak a kiadók, amelyek ontották a könyveket. „Az állam sosem rakott pénzt a könyvszakmába, tisztán a piaci fejlődés eredménye, hogy a forgalom 24,5 milliárdról 2008-ra 67,5 milliárdra nőtt” – jegyezte meg Zentai Péter László, aki leszögezte: az évek óta tartó recesszió nem a könyvszakma belső válságának, hanem a magyar gazdasági válságnak a következménye.
Zentai elismerte, hogy a kiadók állják a könyvpiac szinte valamennyi kockázatát, ám szerinte a bizományosi rendszer a kisebbik rossz. A könyvesbolthálózatok ugyanis főként hitelből épültek, így arra már nem jut pénz, hogy egy-egy kereskedő megvásárolja a könyveket, így csak bizományba veszi át őket. Ha nem így lenne, akkor a magyar könyvkiadás az egyharmadára csökkenne, kommercializálódna – vélekedett.
Az, hogy a kereskedők kiadókat is birtokolnak, Zentai Péter László szerint sem szerencsés. „Azt hiszem, nem kellett kényszeríteni egyik kiadó vezetőjét sem, hogy adja el a céget. Ezt kívánta a piaci szükségszerűség” – jegyezte meg az igazgató.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök vezérigazgatója szerint a könyvpiac lejtmenetét csak fejlesztéssel lehet megállítani, ugyanakkor leszögezte: a nyomtatott könyv soha nem fog megszűnni. Szerinte az úgynevezett coffee table book, azaz az albumpiac és a szakkönyvek visszaesése a legdrasztikusabb, de tartotta magát a szépirodalom és a gyermekkönyv is – ez szerinte előremutató.
Elkészült az utolsó nyomtatott lexikon?
Komoly, 3000 fős piackutatás előzte meg a Kossuth Kiadó nagyszabású vállalkozását, a 24 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon sorozatának megjelentetését. A kötetekben mintegy 40 ezer címszó, ötezer magyar szócikk, 10 ezer újraválogatott fénykép, több száz térkép, ábra kapott helyet. Kocsis András Sándor, a cégcsoport vezetője elmondta: lehet, hogy ez lesz az utolsó kinyomtatott lexikon. Márciusban ugyanis a brit kiadó bejelentette, megszűnik a nyomtatott kiadás, és csak a digitális verziókat bővítik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.