BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vízilabda elit magyar klubokkal

A legerősebb európai vízilabdaklubok, köztük három magyar csapat egy Szuperligát terveznek létrehozni, melytől jelentősebb médiaérdeklődést, reklámbevételt és több szponzori pénzt várnak.

Az európai Szuperligával eladhatóbbá lehetne tenni a vízilabdát – mondta lapunknak a Vasas vízilabda-szakosztályának igazgatója. Méhes Jenő szerint az alapkoncepció alapvetően arról szól, hogy minél több éles meccset játsszanak a legjobb csapatok egymással. Jelenleg a Bajnokok Ligájában, ha valaki kiesik a csoportküzdelmek során, akkor csak három hazai meccset játszik otthon. Eredetileg a kontinens 10 legerősebb csapata alkotott volna egy ligát, de a tárgyalások során ez a szám már 14-15-re emelkedett.

„A legfontosabb kérdés az, hogy az Európai Úszószövetség (LEN) zászlaja alatt menne ez a liga vagy sem” – mondta Méhes. Arra emlékeztetett, hogy a LEN nem bővíteni, hanem szűkíteni akarta az Euroligában részt vevő csapatok számát, a legerősebb nemzetek is csak két csapatot indíthattak volna. Hiába kérték a klubcsapatok, hogy növekedjen a mérkőzések száma, ez sem teljesült.

Februárban Budapesten, már­ciusban Rijekában (az Adria Liga Final Fourján) ültek össze a legerősebb európai klub­csapatok és eldöntötték, hogy a következő szezonban akár támogatja a LEN, akár nem, létrehozzák a Szuperligát. A térképünkön szereplő csapatok mellett újabban még felmerült további klubként a horvát Mornar Split, az olasz Posillipo, Savona neve is, de állítólag orosz klubok is érdeklődnek.

A kezdeményező a horvát vízilabda-szövetség elnöke és a Rijeka klubelnöke volt. Predrag Sloboda már találkozott a LEN vezetőségével is, és a tervek elől a szervezet nem zárkózott el mereven. A LEN részéről döntés csak az áprilisi tisztújítás után várható. A szövetség vezetője, Gianni Lonzi eddig mindössze annyit mondott: „az európai vízilabda-eseményeket a LEN szervezi.”

A Szuperliga előzménye a 2009-ben létrejött, majd két év után megszűnt Interliga volt. A volt jugoszláv államokban lévő Adria Liga a Pro Reccóval kiegészülve négy éve zajlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy van igény egy ilyen sorozatra.

A Szuperliga versenyszabályzata még nem alakult ki, felmerült, hogy mindenki játszana mindenkivel, vagy csoportküz­del­mek lennének, a versenysorozat végén négyes dön­tőt (Final Four) rendeznének. A szponzor személye, akit Sloboda garantált, még nem tisztázott. Értesüléseink szerint egy szlovén bank fogja finanszírozni, de felmerült a Pro Reccót „világválogatottnak” ki­alakító Gabriele Volpi olasz üzletember személye is, akinek állítólag remek kapcsolatai vannak Slobodával. Volpi az egyik leggazdagabb olasz milliárdos, vagyonát különböző nyugat-afrikai országokban folytatott bányászati és kereskedelmi tevékenységgel szerezte, főként az olaj- és ércbányászatban vannak érdekeltségei.

A szponzor ígérete szerint fedezik az utazási költségeket, amelynek összege évi 30 ezer (más hírek szerint 50 ezer) euró lehet. Állják a mérkőzések hivatalos személyeinek (ellenőr, játékvezetők) a költségeit is. A négyes döntőben szereplő csapatok pénzdíjban részesülnek, volt hír 150 ezer eurós összdíjazásról is. Az utolsó két csapat kiesne.

Egy nemzetközi kupában való szereplés 15-20 millió forintba is kerülhet egy idényben, ami sok utazás esetén akár 25 millió forint is lehet – mondta Méhes. A Final Fourba való jutás költsége elérheti az 5 millió forintot. A Vasas vízilabda-szakosztálya évente 150-200 millió forintból gazdálkodik.

Az Egernek jóval olcsóbb lenne elindulni egy ilyen sorozatban, mivel a szponzor az összes logisztikai költséget állná – mondta lapunknak a klub ügyvezető igazgatója. Bárány Attila elmondta, hogy az Euroliga-indulás a szezonális költségek 5-10 százalékát is jelentheti, ami 15-20 millió forintot is jelenthet, ha sokat kell utazni. A nagyobb mérkőzésekre kétezren is kilátogatnak Egerben, éves szinten a jegybevétel a mintegy 10 millió forintot éri el. Az alapszakasz során a kevésbé éles meccsekre nem is kérnek pénzt a nézőktől. Az Euroligában évek óta mindenki ráfizet, még a bajnok is, hiszen a végén elnyerhető pénzdíj körülbelül egy út költségeit fedezi a versenysorozat 5-6-8 utazásából.

Bárány szerint a Szuperligával évente megduplázódna, megtriplázódna azoknak a mérkőzéseknek a száma, amelyek eladhatóbbak lennének a média és a hirdetők számára. A több színvonalas, éles mérkőzés révén újabb szponzorokat lehetne szerezni, növekedne a jegybevétel is. Könnyebb lenne leszerződni a televíziókkal is, amelyektől a nívós sorozatért több közvetítési díjat lehetne elkérni. Reméljük, hogy a LEN rájön arra, hogy a Szuperliga támogatása a vízilabda érdeke – mondta a ZF-Eger ügyvezető igazgatója.

Az újvidéki Vojvodina igazgatója, Kolja Lazor azt hangoztatta, hogy a négyes döntő megrendezéséért például 90 ezer eurót kell befizetni a LEN számlájára, és vagy 40 emberüket kell vendégül látni, „noha belőlük ott nagyobbára semmi haszon”.

Az Eger és a Vasas vezetője is hangsúlyozta, hogy a Szuperligában induló csapatoknak nincs elszakadási törekvése a kontinens legerősebb nemzeti ligájától, a magyar bajnokságtól, megfér egymás mellett a két versenysorozat.

A magyar vízilabda-szövetség lapunknak nem kommentálta a Szuperliga terveit, mivel nem érkezett még hozzájuk hivatalos értesítés a versenysorozatról. A klubcsapatokat összefogó liga tud a tervekről, amelyeket támogat.

Éber Sándor-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.