Nem a könyvkalózoktól kell félni
Az okostelefonok, tabletek és az olvasók elterjedésével az e-tartalmakat olvasni képes olvasók megsokszorozódtak, ugyanakkor az e-könyvpiac forgalma még mindig nem érte el az 59,5 milliárd forintos hazai könyvpiac egy százalékát – derült ki a szakmai rendezvényen. Azok a kiadók-terjesztők, amelyek már most jelentős összegeket fektettek be – például az eKönyv Magyarország Kft. vagy a Kossuth kiadói csoport – azonban joggal reménykedhetnek, hogy idővel az amerikai és a nyugat-európai országokban tapasztalt robbanásszerű növekedés a Kárpát-medencébe is elér. Intő jel lehet a hazai kiadóknak, hogy az Egyesült Államokban 2012 januárjában az eladott könyvek csak 68,9 százaléka volt papíralapú, vagyis a piac 31,1 százaléka már az e-tartalmaké lett. Németországban pedig 2012 első félévében 90 százalékkal nőtt az e-könyvek forgalma. Itt a lakosság 10 százaléka vásárol digitális kiadványokat. És van is miből választaniuk: a német könyvkiadók az összes új könyv 42 százalékát megjelentetik e-formátumban is. Az arányok a konzervatívnak mondott német piacon is gyorsan fognak változni, ha ezen kiadványok ára tovább csökken. (2010-ről 2011-re az átlagár 10 euróról 8,07 euróra változott.)
A konferencián elhangzott adatok arra utalnak, hogy az e-book nem múló szeszély. Azokon a területeken, ahol csak korlátozottan vagy nehézkesen lehet hozzájutni a könyvekhez, vagy ahol a sok utazás miatt praktikusabbak a digitális kiadványok, rohamosan fog terjedni. A magyar kiadók azonban még mindig arra a kérdésre keresik a választ, hogyha valóban ilyen mértékben növekszik a felhasználók száma a világban, akkor hol vannak a potenciális hazai vásárlók...
A kis forgalom egyik oka az, hogy jelenleg pár ezer legálisan elérhető kereskedelmi cím található a piacon. (Évente mintegy 11-13 ezer új cím jelenik meg.) Az ingyenes tartalmak pedig – például a Magyar Elektronikus Könyvtárban vagy a Digitális Irodalmi Akadémián – tízezer cím körül mozognak. Ezzel szemben található a torrentoldalakon elérhető, 40-50 ezer féle kiadvány, melyek között ott vannak a legújabbak, legkurrensebb bestsellerek is, míg ez a legális piacról nem mondható el.
Az illegális könyvpiac éppúgy működik, mint a kalózfilmeké: azaz minél nagyobb a kereslet egy mű iránt, az annál gyorsabban bukkan fel a torrentoldalakon – hívták fel a figyelmet a konferencián. Az is kiderült, hogy nincs egységes szabvány a másolásvédelemre: például a Németországban elterjedt szigorú drm (digital rights management) a felhasználók számára bosszantó, hiszen a megvásárolt tartalmak az e-könyvekről nem vagy csak nehézkesen helyezhetők át például okostelefonra, tabletre vagy az e-kötetek szempontjából még szintén releváns notebookokra. A piac szereplői közül sokan úgy vélik, hogy a szigorú drm-mel a könyvszakma ugyanabba a zsákutcába navigálja éppen bele magát, mint annak idején a zene- vagy a filmipar, hiszen a terméket nem védi, viszont a fogyasztót elriasztja.
A kiadók nagy része egyelőre kivár: nem látják a vásárlóikat, és tartanak attól is, hogy az e-könyvek egyidejű megjelenése a papíralapúak forgalmazásának rovására menne. A találkozón szóba került a gyakran emlegetett árkérdés: ameddig az e-könyv nem lesz olcsóbb, mint a hagyományos, addig az egyik legfontosabb versenyelőnye sem lesz meg. A legtöbben úgy vélték, a tartalomnak kellene megszabnia az árat. Hangsúlyozták, hogy értelmetlen a különbségtétel a hagyományos és e-könyvek között, érthetetlen, hogy míg az előbbieket 5, addig az utóbbiakat 27 százalékos áfa terheli.
Sok hiba, sok befektetés, sok tapasztalat
Az eKönyv Magyarország Kft. két éve indult két konkurens – a Bookline és a Líra Zrt. – összefogásával. Weiler Péter, az egyik ügyvezető, az időszakot úgy jellemezte, hogy „sokat tanultunk, sokat hibáztunk és sokat invesztáltunk”. A cég 20 millió forintos alaptőkéje „még csaknem megvan”, de még nem látják, mikor fordul megtérülésbe a befektetés. A héten élesedett az ekonyv.hu webáruházuk, mely több mint 1200 címet tartalmaz. Ennek egyharmada származik a Líra Csoport kiadóitól.Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a kiadók maguk próbálkoznak az e-könyvek értékesítésével, Weiler Péter azt felelte, hogy ez természetes folyamat, de hosszú távon koncentrálódni fog a kínálati oldal.
Az elmúlt időszak eredményének a helyi és nemzetközi kapcsolatépítést nevezte. Anno egy német céggel kötöttek „szövetséget”, melytől a technikát, a teljes start up csomagot kapták, ám szerinte mára le is körözték a társat. Szerinte ehhez a magyar piaci sajátosságok is hozzájárultak: be kellett látni, hogy a versenytárs üzlet- és másolásvédelmi politikája Magyarországon nem folytatható. Most a cseh piacvezetővel kötöttek szövetséget, mivel szerinte a cseh piac hasonlít leginkább a magyarhoz: sokfajta olvasóra – köztük az egyre elterjedtebb Kindle-re – kell alkalmas tartalmat konvertálni.
Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a kiadók maguk próbálkoznak az e-könyvek értékesítésével, Weiler Péter azt felelte, hogy ez természetes folyamat, de hosszú távon koncentrálódni fog a kínálati oldal.
Az elmúlt időszak eredményének a helyi és nemzetközi kapcsolatépítést nevezte. Anno egy német céggel kötöttek „szövetséget”, melytől a technikát, a teljes start up csomagot kapták, ám szerinte mára le is körözték a társat. Szerinte ehhez a magyar piaci sajátosságok is hozzájárultak: be kellett látni, hogy a versenytárs üzlet- és másolásvédelmi politikája Magyarországon nem folytatható. Most a cseh piacvezetővel kötöttek szövetséget, mivel szerinte a cseh piac hasonlít leginkább a magyarhoz: sokfajta olvasóra – köztük az egyre elterjedtebb Kindle-re – kell alkalmas tartalmat konvertálni. -->
