Gazdaságpörgetés olimpiával

Az olimpiai játékok gazdasági hatásainak vizsgálatában érdekes jelenség, hogy mindig tapasztalunk dekonjunkturális hatást, míg a szakemberek a nagy nemzetközi labdarúgó-események gazdasági hatását minden szempont szerint hosszú távú, fennmaradó komplex hatásként jellemzik – nyilatkozta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutató Központjának vezetője. András Krisztina szerint a nagy nemzetközi sportesemények gazdaságilag kihatnak makro-, mezo- és mikroszintre is. Hatással lehetnek már az eseményt megelőző évekre, ami az olimpiai játékok esetében 7 évet vagy a legutóbbi labdarúgó-Eb-nél legalább 5 évet jelentett a szervezőknek. A labdarúgó-vb-k esetében ez jelentősen hosszabb időtávot is jelenthet, hiszen a tervek szerint 2022-ben Katar lesz a házigazda.

„Egy ilyen hosszú időtáv számos lehetőséggel és veszéllyel is járhat” – hangsúlyozta András Krisztina. A közgazdász szerint a rendezés elnyerésekor még nem lehet tudni: mi történik a globális gazdaságban, vagy hogyan alakul egy adott régió vagy ország sorsa. Mindenképpen a pozitív hatást erősíti, ha egy ilyen rendezés beleilleszkedik a különböző földrajzi kiterjesztésben értelmezhető fejlesztési koncepciókba, és az ország egészének modernizálását szolgálja. Akkor egy közös célba rendezetten, időben előrehozva valósulhatnak meg olyan infrastrukturális és egyéb beruházások, amelyek amúgy is szükségesek. Amennyiben a rendelkezésre álló időt tervezetten, teljes időtartamában használják ki, akkor az amúgy hatalmasnak tűnő összegek előteremtése sem megoldhatatlan, és gátat szabhat a tervezett költségvetés jelentős túllépésének is. Szakértők szerint a gazdasági hatások vizsgálatakor kulcskérdés, hogy a létesítmények mérete, elhelyezkedése mennyire igazodik a fejlesztési elképzelésekhez, valóban átgondolt-e az utóhasznosítás és a gazdasági értelmezésű, hosszú távú önfenntarthatóság. András Krisztina úgy véli, hogy a londoni olimpiai játékok kapcsán ez nem jelenthet gondot, mert a fenntarthatóság az egyik vezérelvként jelenik meg. A fejlesztési koncepcióba illeszkedik az Olimpiai Park városi parkként történő utóhasznosítása, vagy nyolcvanezer négyzetméter alapterületű üzleti központtá alakul át majd a játékok alatt médiaközpontul szolgáló épület.


„Az esemény előtti évek munkálatai jellemzően az építőipari beruházások és az ezek általi foglalkoztatásokon keresztül felpörgetik egy-egy ország gazdaságát” – mondta András Krisztina. A komplex megközelítést nehezíti, hogy az eseményt követően egy-egy létesítmény magánkézbe kerülhet, és ezt követően nehezebb a gazdasági vagy gazdaságossági utóéletének követése, a gazdasági hatások hosszú távú megítélése. Ráadásul vannak olyan beruházások, amelyek megvalósulása nélkül is lebonyolítható egy-egy ilyen nagy esemény, ám ahhoz, hogy ez valóban színvonalas, gazdaságilag is gyümölcsöző legyen, sok olyan beruházásnak is szerepelnie kell, ami nem az esemény kiírójának előírásaiból, hanem a jövőbeli fejlesztésekből adódik.
Az olimpiai játékok pályázatát egy-egy város adja be, így különösen fontossá válik, hogyan történik a finanszírozás. A téma nemzetközi szakértője, Holger Preuss a legrosszabb finanszírozási módnak azt tartja, ha a város (lásd Montreal 1976-ban) minden infrastrukturális beruházást maga finanszíroz, mert ilyenkor magára vállal egy olyan hatalmas pénzügyi terhet és ezzel járó kockázatot, hogy egyetlen pozitív hatása akár csak az esemény alatti turizmussal kapcsolatban jelentkezik. Arra is volt példa, hogy valódi létesítményberuházásra nem is volt szükség (Los Angeles, 1984), így a turisztikai hatás egyértelműen pozitív szaldóra hozta a gazdasági teljesítményt. A jellemző finanszírozási mód a vegyes forma: egyrészt megjelennek az állami és az üzleti, magánforrások, másrészt saját és idegen, jellemzően hitelből finanszírozott forrásokat is felhasználnak. A hitelek törlesztése kezdetben negatívvá teheti a hatást, de ha átgondolt a fejlesztési koncepció, kellő látogató érkezik mind az eseményre, mind utólagosan az adott városba, országba, és a létesítmények utóhasznosítása is megoldott, akkor a hatás pozitívvá tehető.
András Krisztina kiemelte, hogy a gazdasági hatások az esemény alatt is jelentkeznek. Vannak egyértelműen nyertes iparágak, mint a turizmus, a szállodaipar, a kiskereskedelem vagy a közlekedés, ami előnyt tud kovácsolni egy-egy ilyen rendezvényből. Az esemény ideje alatt számottevően megugrik a rendezvényt szervező városban (és a környező településeken) a vendégéjszakák száma, így a szállodaipar szép summát vághat zsebre az átlagon felüli áron értékesített szálláshelyek után.
A közgazdász nagyon fontosnak tartja a nagy nemzetközi sportesemények rendezésénél a célzott helyszíni fogyasztói piac és kör előzetes, akár korábbi példákon alapuló ismeretét is: mi jellemzi a fogyasztói szokásaikat, milyen az árérzékenységük, költési hajlandóságuk.

A labdarúgó-Eb első két hetében Lengyelországban 80 százalékkal nőtt a repülőterek forgalma, és száztíz országból érkeztek az Eb-re. A külföldi szurkolók 85 százaléka igen jónak értékelte a szervezést. 92 százalékuk otthon ajánlani fogja ismerőseinek, hogy utazzanak Len­gyel­or­szág­ba, 79 százalékuk azt tervezi, hogy vissza is tér. Így a következő években akár félmillióval is nőhet a beutazó turisták száma, ami 4,2 milliárd złotyval növelheti az idegenfogalmi bevételt.

A comScore piackutató szerint összesen 189,3 millió európai internetező látogatott sporttal foglalkozó weboldalakat a labdarúgó-Eb idején, átlagosan 52,2 percet eltöltve az olyan site-okon, mint a Yahoo Sports, a BBC Sport vagy a Marca.com.

A labdarúgó-Eb során több mint százmillió kínai rajongó nézte a mérkőzéseket. Az UEFA beszámolója szerint óriási üzleti lehetőség rejtőzik Kínában, és az Eb mintegy 15 milliárd jüanos gazdasági nyereséget hozhat a kínai üzletembereknek például a merchandise termékek, az alkoholos italok, a televíziókészülékek, söröspoharak árusításával vagy a meccseket adó szórakozóhelyek megtelésével.

A labdarúgó-Eb első két hetében Lengyelországban 80 százalékkal nőtt a repülőterek forgalma, és száztíz országból érkeztek az Eb-re. A külföldi szurkolók 85 százaléka igen jónak értékelte a szervezést. 92 százalékuk otthon ajánlani fogja ismerőseinek, hogy utazzanak Len­gyel­or­szág­ba, 79 százalékuk azt tervezi, hogy vissza is tér. Így a következő években akár félmillióval is nőhet a beutazó turisták száma, ami 4,2 milliárd złotyval növelheti az idegenfogalmi bevételt.

A comScore piackutató szerint összesen 189,3 millió európai internetező látogatott sporttal foglalkozó weboldalakat a labdarúgó-Eb idején, átlagosan 52,2 percet eltöltve az olyan site-okon, mint a Yahoo Sports, a BBC Sport vagy a Marca.com.

A labdarúgó-Eb során több mint százmillió kínai rajongó nézte a mérkőzéseket. Az UEFA beszámolója szerint óriási üzleti lehetőség rejtőzik Kínában, és az Eb mintegy 15 milliárd jüanos gazdasági nyereséget hozhat a kínai üzletembereknek például a merchandise termékek, az alkoholos italok, a televíziókészülékek, söröspoharak árusításával vagy a meccseket adó szórakozóhelyek megtelésével. Alaposan megnőttek a rendezési költségek A londoni kandidációs pályázatban 2004 novemberében a rendezési költségeknél előzetesen még 5,906 milliárd font szerepelt. Jelenleg azonban ez az összeg immár 9,298 milliárd fontra rúg, de egyes becslések szerint eléri majd a 11–13 milliárd fontot is. Más vélemények szerint a tömegközlekedés fejlesztésével együtt 24 milliárd font is lehet a teljes összeg. A rendezők elvárása szerint a játékok alatt a fogyasztói kiadások részéről 750 millió fontos, a gazdasági teljesítmény részéről 1,14 milliárd fontos és a brit lakosok jövedelme felől 229 millió fontos növekedés várható. A 2012 és 2015 közötti időszakra 1,37 milliárd fontos éves gazdasági teljesítménynövekedést, illetve a lakosok kiegészítő jövedelmének évi 296 millió fontos növekedését is várják amellett, hogy az 5,1 milliárd fontos teljes, olimpiából fakadó stimulus a gazdaságot is fellendíti. Az olimpia kapcsán 17 900 új munkahely születését remélik, a várt nemzetgazdasági növekedés elér(het)i a 3,5 százalékos szintet. A játékok hét hete alatt a külföldi látogatók által beáramló 709 millió font 18 százalékkal több egy „átlagos” periódushoz képest. A Lloyds TSB Bank becslései alapján összességében kijelenthető, hogy a londoni olimpia 10 milliárd fontot generál(hat) a teljes brit gazdaság számára. -->