"Képviseljük a közös érdekeket, tiszteljük egymást és fejlesztjük a kapcsolatokat" – fogalmazott a Dél-kínai tengerrel kapcsolatban Jang Jiecsi kínai külügyminiszter. A nyilatkozatot visszhangozta Hillary Clinton is, az amerikai külügyminiszter szavai szerint az Egyesült Államok és Kína nem csak tud, de együtt is fog működni az ázsiai térségben. Clinton egyúttal felszólította az államokat, hogy szüntessék be a fenyegetőzést és kezdjenek tárgyalásokat a terület sorsáról – jelenti a Reuters.
A két nyilatkozat most kissé megnyugtathatja a kedélyeket, de az amerikai-kínai harmónia hamar véget érhet, tekintve, hogy Peking kétoldalú megoldást keresne a problémára, míg Washington ragaszkodik a minden érintettet bevonó kerekasztalhoz. Ráadásul Kína hangsúlyozta, hogy "külső tényezők" nem avatkozhatnak a kérdésbe és bár az Egyesült Államok a semlegességét hangoztatta, korábban már ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt az igencsak gyenge Fülöp-szigeteki hadseregnek.
Június végén Kína közölte, hogy harckészültségben tartja cirkálóit a Dél-kínai tengeren. A status quo-t Vietnam törölte a dél-kínai tengeren azzal, hogy légtérellenőrzést kezdett a Spratly szigetek térségében.
A Dél-kínai tengeren található számtalan apró sziget hovatartozását Kína, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Malajzia egyelőre nem tudta eldönteni. A Fülöp-szigetekkel fennálló konfliktus a közelmúltban enyhülni látszott, de a béke nem volt tartós, miután a múlt héten Vietnam egy törvénnyel kiterjesztené fennhatóságát a Paracel és Spratley szigetekre, amelyek jelentős tengerészeti szállítási útvonalak mellett fekszenek és a feltételezések szerint nyersanyagokban gazdagok. Megfigyelők szerint Kína egyre jobban kiterjesztené fennhatóságát a régióban, ugyanakkor az Egyesült Államok is igyekszik megerősíteni pozícióit.
A Dél-kínai tenger szakértők szerint 30 millió tonna olajat és 16 ezer milliárd köbméter földgázt rejthet. Összehasonlításul: Kuwait teljes olajkészlete mintegy 13m milliárd tonna. Az Új Kína hírügynökség szerint ez a kínai lelőhelyek egyharmadát jelenti. A BP nyersanyagkonszern kimutatása szerint Kína eddig csak 2 milliárd tonna olajat és 2 800 milliárd köbméter földgáz kitermelhetőségét bizonyította.
