A kormány nem ért egyet az EU számításával, szerintük az szakmaiatlan és hibás, ám ennek ellenére a cél még az ő számaik alapján is 3 százalék alatt tartani a magyar hiányt – így vezette fel Matolcsy György az új gazdasági lépések bemutatását. Ez és az, ahogy a felelősséget igyekezett áthárítani Brüsszelre, előrevetítette: súlyos bejelentések következnek. Az összeg, amivel meg kell barátkoznia a magyar gazdaságpolitikának, a 764 milliárd forint: ekkora a múlt héten közölt és a mostani megszorító csomag összértéke.
A múlt pénteken közzétett lépések a kormány szerint 397 milliárdot hoztak volna, ám kiderült: Brüsszel szerint ennek csak kétharmada teljesülhet, ahogy a növekedési előrejelzés is romlott. Így a költségvetési hiány 2013-ban 3,7–3,9 százalék lehet az EU szerint. Ezt a kabinet közgazdaságilag megalapozatlannak tartja és elégségesnek látja a másfél hete bejelentett 400 milliárdos csomagot. A nemzetgazdasági miniszter szerint az EU valamilyen érzelmi okból kettős mércét alkalmaz, ám ennek ellenére olyan lépések következnek, hogy még az uniós számítás szerint is 2,7 százalékos legyen a hiány.
Az újabb megszorító csomag – amelyet Matolcsy szerint nem lehet megszorító csomagnak hívni – hét elemből áll. A bankadó 2013-ban nem feleződik meg, felrúgva a Magyar Bankszövetség és a kormány korábbi megállapodását, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, ez 90 milliárd forintnyi pluszbevételt hoz. Ami az áthárítást illeti, Matolcsy György szerint az adómérték emelése nem okoz változást a bankok hozzáállásában. A Magyar Államkincstár plusz 40 milliárd forintnyi adót fizet a fenti, pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására.
A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez főként a nagykereskedőkre nézve jelent terhet, és mintegy 30 milliárd forintnyi pluszbevételt jelent. A kormány országos szinten bevezeti a közműadót, ez Matolcsy György szerint a közműszolgáltatókat terheli. Giró-Szász András kormányszóvivő ehhez kérdésre válaszolva közölte: a közműadót nem háríthatják át a szolgáltatók, mivel a kormány befagyasztotta a béreket. Ez az intézkedés szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz.
A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a béren kívüli juttatások adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma, míg a munkabéré 48 százalékos. Ezen kívül 60 milliárd forintnyi plusz áfabevételre számít a kormány abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik a NAV-nál, szemben a korábbi 10 millió forinttal. Ez a kormány szerint javítani fogja az adóbeszedés hatékonyságát.
A hogyan továbbról Matolcsy György annyit mondott: pénteken utazik egy magyar delegáció Brüsszelbe, ahol „harcolni fognak”, hogy az EU elfogadja a kormány terveit. Végső döntésnek pedig november 7-ig kell születnie.
Az Európai Bizottság, amelynek véleményeznie kell a kormány terveit, egyelőre nem kommentálta a gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Simon O''Connor szóvivő egy újságírói kérdésre annyit mondott: elvárják a magyar kormánytól, hogy tartsák magukat a túlzottdeficit-eljárás miatti követelményekhez, de az egyes intézkedéseket november 7-én értékelik.
Röviden reagált csak a bankszövetség is, ám az ő közleményük már kevésbé volt távolságtartó. „A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a magyar kormány a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat egyoldalúan megszegi” – írták. Véleményük szerint a tervek „veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez nagy mértékben visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást”.
