A finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz. Döntenek majd a felsőoktatásba az idén tervezett 47 milliárd forintos többletforrásról az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.
A hallgatói felelősség munkacsoportban főként a hallgatói szerződésekkel foglalkoznak majd. A strukturális-tartalmiban kerül majd napirendre a felsőfokú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi és hallgatói autonómia kérdésköre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat.
A szakértői anyagok kicserélése után már a jövő héten összeülnek a munkacsoportok. Két hét múlva pedig plenáris ülést tart majd a Felsőoktatási Kerekasztal. Balog kiemelte, hogy ha törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi parlamenti ülésszak már be szeretnék terjeszteni.
A tárcavezető elmondta, hogy vita volt a kerekasztalon résztvevők köréről, a HÖOK más szervezeteket is bevont volna, például támogatja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének kérvényét, hogy részt vehessenek a kerekasztal munkájában. Végül abban állapodtak meg, hogy minden félnek a saját oldalán van lehetősége arra, hogy becsatornázzon véleményeket. Korábban a Hallgatói Hálózat (HaHa) is részt vett volna a grémiumban. Balog ezt azzal vétózta meg, hogy csak választott képviseletek vehetnek részt a kerekasztal munkájában. Ellentétes vélemények voltak a pénzügyi-irányítási rendszerrel kapcsolatban is.
A gazdasági szereplők nem terhelhetők tovább, hogy megoldják a felsőoktatás vagy más alrendszerek finanszírozását, ezért az alrendszerek átalakítására van szükség – hangoztatta Parragh László. Az MKIK elnöke szerint a különböző alrendszerek között kell átcsoportosítani forrásokat, ami valószínűleg konfliktusokkal fog járni, de ez elkerülhetetlen, hatékonyabb működés kell. Parragh kiemelte, hogy az egész magyar gazdaságot képviselve nem akarnak beleszólni az egyetemek autonómiájába, vagy a hallgatói önkormányzatok működésébe, nekik az a fontos, hogy verseny- és piacképes tudással jöjjenek ki a fiatalok a felsőoktatási intézményekből. „Nincs szükség olyan szakokra, amik nem piacképesek” – mondta Parragh. Szerinte Dél-Európához hasonlóan éveken át jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni. „Erőteljesen megnőtt a a fiatal munkavállalók, elsődlegesen a fiatal értelmiségiek körében, rengeteg frusztrált ember van, és ezt a társadalmi konfliktust nagyon nehezen tudják kezelni” – hangoztatta az MKIK elnöke. Véleménye szerint Magyarország ugyanezen az úton ment, „és most szerencsére lassan kezdik felismerni, hogy ebben egy konszenzus mentén fordulatot kell elérni”.
A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint egyébként az MKIK minisztériumi funkciókat követel magának a felsőoktatás átalakításában. Megszüntetnék az egyetemek gazdasági autonómiáját, beleszólnának az intézmények gazdálkodásába, de még az oktatás tartalmába is. A dokumentum alapján szerint a „hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata”, „az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása” is indokolt lenne. Arra viszont nem mutatott fel garanciát az MKIK, hogy hány végzőst tudnának elhelyezni a vállalati szektorban.
Parragh ma erre csak annyit reagált, hogy az egyetemek gazdasági tanácsaiban eddig is ott voltak a gazdasági szereplők, jellemzően a kamarákon keresztül, ebben nincs semmilyen nóvum. A HÖOK elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a hallgatói önkormányzatok jelenleg is szabályozott és átlátható módon működnek. Kiss Dávid remélte, hogy az MKIK nem akar beleszólni a működésükbe.
„Az utóbbi időben a felsőoktatás területén olyan helyzet alakult ki, amely megnyugtató és tartós megoldást igényel” – hangoztatta Bódis József. Az MRK tiszteletbeli elnöke szerint a jelenlegi kondíciók miatt néhány egyetem fizetési gondokkal küzd, ezért is üdvözlik a kerekasztal létrehozását és azt, hogy a problémákat munkacsoportokban oldják majd meg - fejtette ki.
„Magyarország legfontosabb erőssége továbbra is a humán erőforrás, a tudáskapacitás megőrzése, gyarapítása közös érdek” – hangsúlyozta a Magyar Európai Üzleti Tanács (az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának, az ERT-nek a magyarországi üzleti tanácsának) képviselője. Köteles László remélte, hogy olyan döntések születnek, amelyek a versenyképességet javítják majd.
A hallgatói szerződéssel kapcsolatban Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke kifejtette, hogy hajlandók erről tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az unió által folytatott úgynevezett pilot-eljárásra. Erre ígéretet kaptak Balogtól.
