BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tömeges létesítményfejlesztés

Az idei évi büdzsében 4,8 milliárd forintot áll a Nemzeti Sportközpontok (NSK) rendelkezésére a nemrég védetté vált és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére

Az olimpiai központok – köztük a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) – jövő évre tervezett fejlesztésére, illetve ezeknek előkészítésére 4,8 milliárd forintot tervez a 2013-as központi költségvetés az NSK számára. Az intézmény lapunkkal tudatta, hogy ezekbe a tervezett beruházásokba tartozik például a budapesti Tüskecsarnok építésének folytatása is.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre hat létesítménnyel bővült decemberben. Védetté tették a Puskás Ferenc Stadiont és Létesítményeit, a Tatai Edzőtábort, a Révfülöpi Vitorláskikötőt, a három létesítményből álló Nemzeti Sportuszodákat (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, a Kőér utcai Sportuszodát), a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi Edzőtábort. Az, hogy melyik létesítményre mennyit költenek majd a 4,8 milliárdos büdzséből, az még év közben alakul ki. A létesítményeket elsődlegesen sportcélokra kell használni, fejlesztésük közérdeknek minősül, értékesítésük csak kétharmados felhatalmazással történhet meg.

A BOK továbbfejlesztésének előkészítése már elkezdődött. A tervek szerint 2020-ig a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen több mint tíz új létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó parkolóház épül fel. Ezek közé tartozik az új, 65 ezer férőhelyes, multifunkcionális nemzeti labdarúgó-stadion is, amelyet a tervek szerint 2016-ban adnának át. Az építkezés 2014 tavaszán kezdődhet, a beruházási költségét 77 és 100 milliárd forint közötti összegekre becsülték.

Istvánmezőn 2015 és 2020 között még egy úszó- és vízilabda komplexumot, egy 2500 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokot, egy edzőcsarnokot a labdajátékok számára, valamint egy tornacsarnokot alakítanának ki, de felújítják a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot és a Millenáris Velodromot is. Korábban ezeknek a létesítményeknek a rehabilitációját 65,8 milliárdra becsülték. A korszerűsítés után alacsonyabb fenntartási költségeket remélnek.

A Tatai Olimpiai Központban a folyamatos fejlesztések révén minden szoba megújul és légkondicionáló berendezést is kap. Tavaszra elkészül az új konditerem, új rekortán borítást kap a futópálya. A következő években felépül egy új labdajáték-csarnok, és bővítik az uszodát.

A Dunavarsányi Olimpiai Központ fejlesztésével Budapest közvetlen közelében egy multifunkcionális olimpiai központot akarnak létrehozni például egy új csarnok és egy új úszómedence építésével.

A Szegedi Olimpiai Központ jelenleg olyan állapotban van a 2011-es vb-vel járó fejlesztéseknek köszönhetően (mintegy 400 millióért), hogy holnap is világversenyt rendezhetnének.

A Mátraházi edzőközpont az idén újra megnyílhat. Zajlik a tervezés és hamarosan a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzés is elindulhat.

Idén felkészítik a budapesti uszodákat a 2014-es vízilabda Eb megrendezésére. Megújul a Hajós-Széchy és a Császár-Komjádi Sportuszoda is. A rekonstrukciót 2013. november 30-ig kell befejezni. A költségeket mintegy nyolcszázmillió forintra kalkulálták korábban. A vízilabda szövetség egymillió euró állami támogatást kap.

A tervek egy része már elkészült, az engedélyezési és közbeszerzési eljárások után kezdődhet a munka. A Hajós-Széchy Sportuszodában többek között felújítják a medencéket, az öltözőket, a lelátót, a vízgépészeti berendezéseket. Kialakítanak egy új medencét, ami edzésekre is alkalmas lesz. A Császár-Komjádiban korszerűsítik a fűtési és gépészeti rendszert.

A balatonfűzfői Balaton Uszodában fejlesztik a gépészeti berendezéseket és felújítják a tetőt.

A kormány 2014-re ígéri a 16 éve félkész állapotban lévő Tüskecsarnok befejezését, amit a múlt héten tett kiemelt üggyé a kormányzat. A 4000 fős létesítmény 2010 első negyedévére készülhet el, a beruházásra 5,9 milliárd áll rendelkezésre.

A Tüskecsarnok mellé 2,2 milliárdból egy 50 méteres uszoda is megépülhet, 2014-re elkészülve.

Az NSK szerint a több évtizedes elmaradásban lévő fejlesztésekre azért van szükség, hogy a magyar sportolók világszínvonalú körülmények között készülhessenek a nemzetközi versenyekre, de a szabadidő és diáksportot is támogatni akarják a beruházásokkal. Minél több nemzetközi versenyt szeretnének Magyarországra hozni.

Világbajnokság a víz alatti hokisoknak

A Sport Nagyköveti Program (SNP) alapján 11 nemzetközi sportversenyt rendeztek Magyarországon 2012-ben. Ezeken több mint 19 ezer sportoló, és negyedmillió néző vett részt. 2008 és 2010 között a 17,5 millió forintos állami támogatással két esemény rendezési jogát nyerte el Magyarország, az elmúlt két évben 47 milliós költségvetési forrással, 15 jelentős sporteseménynek volt itthon. Idén Magyarországon rendezik a cselgáncsozók és a négyesfogathajtók Európa-bajnokságát, a birkózók, a sárkányhajósok, a veterán atléták és a víz alatti hokisok világbajnokságát is. 2015-ig további három kontinensviadalt és egy vb hazai rendezését tervezik, az előzetesen 110 ezer sportoló érkezésével, illetve csak a szobafoglalások nyomán legalább 400 millió forintos áfabevétellel kalkulálnak. Az SNP 2012-ben 11 Világkupa, négy felnőtt és egy junior Eb mellett támogatta a Gyulai István Memorial Atlétikai Nagydíjat és a jégkorongozók olimpiai selejtezőtornájának megrendezését is. Állami támogatással valósult meg az ifjúsági öttusa vb és a junior öttusa Eb is.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.