Az Orbán-kormány drasztikusan megvágta az oktatási kiadásokat
A 2012/2013-as tanévben Magyarországon 1 millió 857 ezer (a tavalyinál 41 ezerrel kevesebb) gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves népesség 88 százaléka – vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.
Óvodába 340 ezer gyermek jár, általános iskolai oktatásban 743, középfokú oktatásban 540 – ezen belül szakiskolákban közel 127, középiskolákban csaknem 414, – a felsőoktatási intézményekben 234 ezren tanulnak.
Az Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése európai szinten. Európai átlaguk évről évre alacsonyabb, 2011-ben már csak 13,5 százalék volt, és Magyarország a 11,2 százalékos értékével a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. A 2012. évi országos adatok alapján a lemorzsolódók aránya továbbra is alacsonyabb a nők esetében (10,7 százalék), férfiak esetében 12,2 százalék, és a nemek közötti különbségek kismértékben csökkentek.
A 2012/2013-as tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében tanulók száma 540 ezer fő, ami 27 ezerrel – közel 5 százalékkal – kevesebb, mint az előző tanévben.
2012-ben részben a finanszírozási rendszer és a keretszámok átalakítása miatt, valamint demográfiai okokból az előző évhez viszonyítva 17 százalékkal kevesebb, 84 ezer fő volt a felsőoktatási nappali képzésekre felvételizők száma.
Az első helyen választott szakok között a műszaki képzések vették át a vezető szerepet (17 százalék). Ezen a területen a legmagasabb az állami ösztöndíjas létszámkeret. A gazdaságtudományi szakok annak ellenére tartották meg második helyüket (15 százalék), hogy minimális kivételtől eltekintve csak önköltséges helyeket hirdettek meg. A harmadik helyen továbbra is a bölcsészettudományi programok szerepelnek a ranglistán (12 százalék).
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanulók száma a 2012/2013-as tanévben 234 ezer fő, az előző évhez képest majd 8 ezerrel kevesebb.
A felsőoktatás finanszírozásának változtatása következtében – melynek lényeges eleme az állami ösztöndíjas keretek nagymértékű, tanulmányi területenként differenciált csökkentése – a nappali képzésben részesülő hallgatók között tovább csökkent a valamilyen államilag támogatott képzésben tanulók aránya, míg tavaly 73, addig 2012/13-ban már csak 70 százalék (164 ezer fő) volt.
A felsőoktatásban jelenleg 66 intézmény – a tavalyinál 2-vel kevesebb – működik, és a képzési helyek száma 253-ra mérséklődött. A 2012/2013-as tanévben a köznevelési intézményekben közel 150 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik, összességében csaknem ezer – ezen belül az általános iskolákban 500 – fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a köznevelés egyik szintjén sem változott, kivéve a szakiskolákat, ahol a tanulók létszámának csökkenésével a mutató értéke 13-ról 12-re mérséklődött.
2011-ben az állami költségvetésből mintegy 1212 milliárd forintot fordítottak oktatási kiadásokra, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2010-ben. Ez az összeg a GDP 4,3 százaléka, ami 0,4 százalékpontos visszaesést jelentett.
A teljes összegből a köznevelés (óvoda, alap- és középfokú oktatás) 833 milliárd, a felsőfokú oktatás pedig 271 milliárd forintot használt fel, az előző évekhez viszonyítva közel azonos arányban.
