Idén 1,1 milliárd forint jut az új Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos feladatokra a Nemzeti Sportközpont (NSK) idei büdzséjéből – tudatta lapunkkal az NSK. Az intézménynek az idei 7,38 milliárdos büdzséjéből 4,8 milliárd forint áll rendelkezésére fejlesztésekre. Az új, összesen 70-90 milliárd forintból megépítendő 65 ezres nemzeti arénán kívül 2013-ban a Tüskecsarnokra 2,5 milliárd forintot, míg az olimpiai központok fejlesztésére 1,18 milliárd forintot szánnak.
„A jövő év nyarára lesznek kész a kiviteli tervei az új Puskás Stadionnak, jövő év végére pedig kiderül, hogy ki lesz a kivitelező" – nyilatkozta lapunknak a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásért felelős kormánybiztos. Vígh László elmondta, hogy egy konkrét terv, a stadion a stadionban koncepció alapján keresnek majd közbeszerzési pályázaton tervezőt, akinek személye hamarosan eldőlhet. A kivitelezés jövő év végén kezdődhet meg, az új létesítmény 2017-ben készülhet el. Ebben a beruházásban nem lehet igénybe venni a társaságiadó-kedvezmény sport érintő támogatását.
Vígh elmondása szerint az utóbbi két évben számtalan stadiont tanulmányoztak. A stadion a stadionban koncepcióhoz hasonló beruházás eddig Németországban Berlinben és Lipcsében történt. Lipcsében nem építették be az új és a régi stadion falai közötti teret, míg Berlinben igen. Viszont Berlinben nem hasznosítják az így létrejött teret, mint a leendő Puskás Stadionban.
A lelátók a jelenlegi futópályáról indulnának ki 34 fokos szögben, mint a Wembleyben, ami az UEFA előírásainak felel meg. A korábbi Népstadion legkülső pilonsora megmarad a főépülettel együtt. Mérlegelték a régi építmény lebontását is, de Vígh szerint az örökségvédelem és az üzemeltetés szempontjából is jobb, ha megmarad a régi létesítmény is. A másik oldalon befejezik a pilonsort, és ebbe a két félkörívből álló, ellipszoid létesítménybe teszik bele az új arénát. Az új és a régi stadion falai között 30-40 méter távolság lesz, ezekben hoznak létre különféle létesítményeket, melyek bevételeket termelhetnek. Tíz emelet magasságban edzőtermeket és versenypályákat alakítanak ki a jégkorongozóknak, labdajátékoknak, az asztalitenisznek, a vívásnak, az ökölvívásnak, a birkózásnak és további küzdősportoknak. A föld alatt két szinten lesz mélygarázs, valamint kiszolgáló építmények, többek között raktárak. Egy lakossági igényeket is ellátó fitneszközpont is épül. Kialakítanak még konferencia helyszínt, szállodát, sporthoz kapcsolódó kereskedelmi egységeket, üzleteket is.
Vígh lapunkkal közölte, hogy még a stadion befedése is szóba jöhet. A Keleti pályaudvar felől vasúton is elérhetővé válhat. Felmerült, hogy a létesítmény két végébe, ahol nem zárnak össze a pilonsorok, ott egy jégkorongmérkőzésre is alkalmas (ez a legnagyobb méretű 30-szor 60 méteres pálya, de átépíthető kosár-, vagy kézilabda mérkőzésekre is) fedett csarnokot hoznának létre egy kisebb lelátóval. A falak között lévő létesítményeket bárki használhatja majd – emelte ki a kormánybiztos. A sportági szakszövetségek vehetik igénybe versenysportra és utánpótlásnevelésre is bérelve a helyiségeket, de a szabadidősportra is alkalmas lesz.
Az üzemeltetést az állam fogja finanszírozni, ami a fejlesztések révén jóval olcsóbb lesz – hangoztatta Vígh. Takarékosabbra cserélik a 30-40 éves energetikai eszközöket. A többfunkcióssá váltó létesítmények megtakarításokat hozhatnak, többféle rendezvényt vihetnek egy építménybe. A kormánybiztos szerint a Puskás Stadion nemcsak labdarúgó meccsekre, hanem koncertek és más rendezvények megrendezésére is alkalmas lesz, így nem lesz gond a kihasználtságával.
A tervek szerint a Puskás Stadion környékén lévő, 38 hektáron elterülő Nemzeti Olimpiai Központot mintegy 10-13 létesítménnyel 30-40 milliárd forintból hoznák létre. A Millenáris Velodrom és a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok örökségveédelmi szempontból védett, ezért ezeknek csak a felújítása kerülhet szóba. Új építmény lesz például egy úszó és vízilabda centrum, egy fedett és egy fedetlen új atlétikai pálya is. Az új létesítmények versenyek lebonyolítására is alkalmasak lesznek. Mindegyikre közbeszerzést fognak indítani, a beruházások nem egyszerre fognak indulni.
A Nemzeti Sportközpontok kezelésében vidéki olimpiai központok is vannak, mindegyik létesítmény energetikai racionalizálási tervezik. Idén a Hajós-Széchy uszodát fel kell készíteni a 2014-es budapesti vízilabda Eb-re. A költségeket korábban mintegy nyolcszázmillió forintra kalkulálták. Mátraházán zajlik a létesítmény teljeskörű felújításának tervezési folyamata, a beruházás várhatóan késő ősszel indulhat meg, amire 375 millió forint áll rendelkezésre.
A szegedi olimpiai központban folytatódtak a 2011-ben a kajak-kenu vb-hez kapcsolódó beruházások. Befejeződött a partvédelem teljes rekonstrukciója, elkészült egy új műhelyépület, ami segíti a versenyek kiszolgálását, tervezik a szálláskapacitás bővítést, a parasportolókat kiszolgáló liftek beépítését. Ennek költsége mintegy 20-30 millió forint. A tatai edzőtáborban mintegy 20-30 millió forintért az év elején folytatódtak a tavaly megkezdett beruházások és felújítások. Megújult a konditerem új gépekkel, rövidesen megkezdődhet az ökölvívó terem rekonstrukciója és az atlétikapálya rekortánjának megújítása.
Lehet-e gazdaságos?
A KPMG egy korábbi felméréséből az derül ki, hogy az építés során fontos cél, hogy minél több eseményt vigyenek be az építménybe, azonban a kihasználtságot a labdarúgó meccsek növelhetik igazán. A koncertek nem jelentenek nagy bevételt, mivel kívülről szervezik azokat, az előkészületek drágák, a játéktér védelme sokba kerül, így kicsi a bevétel. A cég egy 65 ezres új aréna költségét mintegy 90-100 milliárd forintra becsülte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.