Trafikügy: Némethné nem lát kivetnivalót az árrés megváltoztatásában

„A trafikbotrány nem kímélte Győr-Moson-Sopron megye városait sem, például Sopronban, Győrben, Kapuvárott, Mosonmagyaróváron és Csornán is több elnyert koncessziós pályázat esetében nyilvánvalóan látható a fideszes segítség" – hangoztatta több írásbeli kérdésben is (például a „Dohány a Fidesznek, szívás a győrieknek?" nevezetűben) Magyar Zoltán. A jobbikos országgyűlési képviselő szerint az említett városokban a kormánypárti képviselők rokonai és a párt holdudvara tarolt a városban. Botrányosnak tartja azt is, hogy a trafiküzemeltetés szabályai, feltételei, várható jövedelmezősége alapvetően változtak meg a pályázati határidő lejárta után.

Magyar arról kérdezte Németh Lászlónét, hogy „elfogadhatónak tartja-e, hogy a pályázatok leadási határideje után jelentősen megváltozott a leendő trafikok várható bevétele, azaz a 4-5 százalékos árrés 10-11 százalékra ugrott? Azt is firtatta, hogy a tárcavezetőnek elfogadható-e az, hogy a fenti információk hiányában számtalan család nem nyújtotta be pályázatát, hiszen felel ős állampolgárként az általuk ismert feltételekkel nem érte volna meg trafikot üzemeltetni? Az is firtatta, hogy a miniszternek mi a véleménye arról, hogy az említett városokban több trafik üzemeltetési lehetőségét fideszes képviselők családtagjai, barátai, üzlettársai kaptak?
A koncessziós jogokat minden esetben, így Sopron, Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár és Csoma városokban is az összességében legelőnyösebb pályázat nyerte el – hangoztatta Némethné válaszában. A tárcavezető közölte, hogy az árrés mértékét korábban egyetlen jogszabály sem szabályozta, ezért vált indokolttá a jogszabályban történő rögzítés. Ez szerinte azt a célt szolgálja, hogy „azok a dohánytermékkiskereskedők is fenntarthassák a dohánybolt szerény jövedelmezőségét, akik elsősorban (vagy kizárólag) a dohánytermékek forgalmazásából számítanak bevételt elérni". „A módosítással egységes árrés alakult ki, így az ország különböző pontjain nem lép fel jelentős mértékű árrés-különbség, amely a piacot torzíthatná. A dohányboltok fenntarthatóságának elősegítése szerinte nem öncél, a népegészségügyi érdekeknek alárendelten, a fiatalkorúak védelme érdekében van szükség a dohány értékesítési csatornák szűkítésére és az ellen őrizhetőség megteremtésére" – hangoztatta Némethné.

A fejlesztési miniszter azt is leírta, hogy a kormány kiemelt célja, hogy a lakosság körében elősegítse a dohányzásról való leszokást és a fiatalkorúak egészségének megőrzését a preventív kormányzati intézkedések, illetve a megfelelő jogszabályi és infrastrukturális környezet megteremtésével. Szerinte a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi európai mintára e célok hatékony érvényesítését lehetővé tevő alapelvet követi. „Ennek alapján a dohánytermékek értékesítése kizárólag ellenőrzött keretek között működő, más termékeket csak korlátozottan árusító szakboltokban történhet. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében szükséges a korábban a fiatalkorúak számára is könnyen elérhető elárusítóhelyek számának csökkentése" – hangoztatta Némethné.
A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy a pályázat kiírása a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény előírásának megfelelő volt. Azt is hangoztatta, hogy a pályázati kiírás is tartalmazza, hogy előnyben kell részesíteni a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő jelentkezőket. Szerinte ez a fajta pozitív diszkrimináció azonban a pályázati kiírásban szereplő többletpontszámok érvényesítése mellett nem garantálja azt, hogy az ilyen szempontoknak megfelelő pályázó nyerje el a kiírt koncessziós jogosultságot.