Annak kapcsán kerestük meg a luxembourgi székhelyű testületet, hogy a bíróság ma tartott tárgyalást az ügyben. Lehóczki Balázs azt is elmondta, hogy a főtanácsnoki indítványt szeptember 5-én közlik az ügyben. Mint ismert, az utóbbi alapján már lehet következtetni a várható ítéletre, ugyanis a legtöbb esetben a főtanácsnoki indítvány hasonló következtetésre jut, mint később a bíróság ítélete.

A Székesfehérvári Törvényszék tavaly szeptemberben fordult az Európai Bírósághoz azt kérdezve, hogy a magyar különadó összhangban van-e az uniós joggal. Az ügy előzménye, hogy a Hervis sport és divatkereskedelmi vállalkozás a Székesfehérvári Törvényszék elé vitte a különadó ügyét, miután a cég állítása szerint az ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. A cég szerint a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, ami által a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.

A különadó azon cégeket terheli, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0 százalék, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5 százalék.

A mai tárgyaláson a magyar kormány és a Hervis képviselői mellett az Európai Bizottság, valamint az osztrák kormány képviselői is részt vettek. Az uniós jog értelmezésére vonatkozó úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásokban ugyanis bármely EU-tag kormánya, illetve bármely EU-intézmény észrevételt tehet. A Hervis százszázalékos tulajdonosa az osztrák Spar kiskereskedelmi óriás, ez indokolta a bécsi kormány képviselőinek jelenlétét.

Az Európai Bizottság a Hervishez hasonlóan úgy véli, hogy a kiskereskedelmi különadó szabályozása a hazai vállalatokat kedvezőbb elbánásban részesíti, és az adó főként a külföldi tulajdonú cégeket terheli. A brüsszeli testület tavaly júniusban amúgy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a különadó miatt, amit az ősszel második fokozatba léptetetett. Az eljárás harmadik szintjeként Brüsszel az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Feltehetően e lépés előtt megvárja, hogy miként dönt a taláros testület a Székesfehérvári Törvényszék keresete kapcsán.