Igaz, egyik ezek közül a legfontosabb Lázár szerint, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), ám a másik az NFÜ működtetésének saját programja. „Az épületet lehet működtetni, és a villanyszámlákat fizetni, valamint a hatszáz dolgozó fizetését is van miből finanszírozni” – érzékeltette a másik program viszonylagos jelentéktelenségét a sajtóeseményen Lázár. A többi programban nem keletkezik költségvetési kötelezettség, ezek függő tételek lesznek a rendezésig – tette hozzá Lázár János.
Az államtitkár kifejtette azt is: a Magyarországnak 2007 és 2013 között járó 8200 milliárd forintnyi uniós forrásból hozzávetőleg 500 milliárd sorsáról még nem született döntés sem. A kormány a veszteséget megelőzendő akciótervet kezdeményezett. „Ezekről még augusztus során döntést kell hozni” – jelentette ki Lázár. A Brüsszel által nem finanszírozott projektettel együtt ez akár 500-600 milliárd forintnyi forrásvesztést is eredményezhet.
A kormánybiztos azt kérte, hogy augusztus 14-én legyen kormányülés, és ezen tárgyalják meg a Brüsszel által kifogásolt területek ügyét, és vegyék számba a lehetséges lépéseket. Lázár hozzátette: javasolni fogja, hogy amelyik tárcánál forrásvesztés következik be, annak azonos összegű legyen költségvetés-csökkenést kelljen elszenvednie 2014-ben. Lázár emellett jogszabály-módosítási csomagot is javasol a gyorsítás és egyszerűsítés érdekében.
A hétéves uniós költségvetési ciklus utolsó hónapjaiban indult kármentési akcióval párhuzamosan új rendszer kiépítése is folyik, amelynek keretében elosztják majd január elsejétől az új uniós költségvetési ciklusan érkező pénzeket. Míg 2007-től koncentrált, centralizált rendszerben zajlott a mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás elosztása, az új rendszerben kiemelt szerepet kapnak a minisztériumok. A 2014 utáni szisztémában az uniós forrásokat a minisztériumok alá rendelik be, és az adott szervnél költik el a pénzeket, és egyben a források igénylése is innen indul. A minisztériumoknál folyik majd a fejlesztési források lehívásának szakmai előkészítése, és a miniszterelnökség igazítja majd az elképzeléseket a kormányzati elképzelésekhez, és itt születnek a vitás kérdésekben a döntések is. „Ha a Fidesz 2014-ben elnyeri a választók bizalmát, ebben a struktúrában folyik majd a fejlesztési pénzek elosztása” – tette hozzá Lázár.
Az új rendszerben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több mint 600 dolgozójára számít a jövőben, „ha nem idehaza képviselik Brüsszel érdekeit, hanem fordítva”, és ha megértik: a „fejlesztéspolitika nem öncél, hanem közcél” – tette hozzá Lázár.
Lázár a Világgazdaság azon kérdésére, hogy az új költségvetési ciklusban mely célok élveznek majd prioritást, úgy felelt: a következő hét évben lehívható pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál majd, 40 százaléka pedig humán- és reálinfrastruktúrát. „Ezt néhány tárcavezető vitatta, de a kormány úgy véli, hogy a következő években lehívható forrásokat a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani” – fogalmazott Lázár, aki hozzátette: a pénzek elköltéséről még tartanak társadalmi vitát.
Az „első számú uzsorás”
Kemény szópárbaj folyik az utóbbi időben Lázár János, és az OTP vezérigazgatója között. Míg az államtitkár korábban többször félreérthetetlenül utalt Csányi Sándorra, és oligarchának nevezte őt, Csányi Sándor Lázárról kijelentette: „nagyon tehetséges politikus, jó szervező. Láthatjuk, milyen jól elintézte a trafik-ügyet is, nem?” Lázár hétfőn erre úgy reagált: „Csányi Sándor az ország első számú uzsorása. Bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival, természetesen meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.