BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Körbezárják a lépfenét

Az állatok tömeges elpusztítására nincs szükség a lépfene-fertőzés miatt, és az exportot sem érinti a jászladányi eset. A hatóságok megkezdték a fertőzés izolálását, ám már biztos: a gazda szabályellenesen földelte el elhullott állatait

Egy több mint kétszáz birkát tartó jászladányi gazda állományában bukkant fel a lépfene, ennek tényét a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumi vizsgálatai is megerősítette. A fertőzés eredetét a szakemberek még nem tudták azonosítani, az eddigi vizsgálatok szerint ugyanakkor az érintett állattartó legkevesebb 23 elhullott birkát földelt el. Az állati tetemek elásása komoly szabályszegés, a tetemeket szakszerűen kell ártalmatlaníttatni.

"A lépfene-fertőzés szerencsére ritka, kórokozóinak spórái azonban hosszú ideig fertőzőképesek, akár a föld alatt is, ezért amerre fertőzött állatokat földeltek el, arra tilos legeltetni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szilvássy Györk állatorvos. Hozzátette: emellett vakcinázzák az érintett állatállományt, a kialakult betegség – amennyiben időben felismerik – antibiotikummal gyógyítható.

Az állatorvos hangsúlyozta: a hatósági fellépést az is indokolja, hogy a betegség emberekre is veszélyes, kezelés nélkül könnyen halált okozhat. Mivel állatról állatra nem terjed, ezért a lépfene ellen zárlattal, és vakcinázással lehet küzdeni. „A lépfene nem hasonlítható például a száj- és körömfájáshoz, a megjelenése kezelhető a teljes állatállomány elpusztítása nélkül” – tette hozzá az állatorvos.

A lépfene veszélyes betegség, bizonyos törzseit biológiai fegyverként is használják, 2001-ben az Egyesült Államokban politikusok elleni merényletekhez használtak postán küldött kórokozókat. A betegség felbukkanása szigorúan bejelentési kötelezettséggel jár együtt. A hatóságok legfontosabb feladata ilyen esetekben a betegség izolálása, eredetének megtalálása. Fontos feladat a veszélyt jelentő húsok, állati szőrmék, bőrök felkutatása, és megsemmisítése. A betegség fenyegeti az állati eredetű részek, így a húsok, bőrök feldolgozót is. A mostani esetben egyelőre embereken nem észleltek ilyen megbetegedést. A hatóságok ugyanakkor felmérték a falu teljes állatszámát és oltani kezdték az állatokat. Felmérik azt is, hogy az állományból esetleg levágott állatok húsa hová került.

Az egészségügyi és katasztrófavédelmi hatóságok urai a helyzetnek a Jászladányban feltárt lépfene fertőzéssel kapcsolatban – jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azt a területet, ahol a birkák tulajdonosa állati tetemeket ásott el, szintén elhatárolták, a terület fertőtlenítése már folyik. Kardeván Endre kiemelte: a betegség egy elhatárolt helyen van, az országban máshol nem fordult elő. Az eset a magyar élőállat-exportra nincs kihatással – tette hozzá. A kivitelt rendszerint olyan állatbetegségek veszélyeztetik, amelyek állatról állatra terjednek, a lépfene ezért várhatóan nem érinti az exportot.

Milliárdok ártalmatlanításra

A gazdálkodók idén 2,9 milliárd forintot kapnak az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására az úgynevezett csekély összegű (de minimis) támoatások rendszerén belül, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium juttat el a termelőknek. Az erről szóló rendelet szerint a gazdálkodók vissza nem térítendő támogatást kérhetnek az elhullott ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl elszállításakor, ártalmatlanításakor felmerülő költségeik csökkentésére. A támogatás révén az állattartó telepeken keletkező állati tetem ellenőrzött elszállítása és ártalmatlanítása finanszírozható.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.