A Premier Leauge-ben a legmagasabb fizetés heti 250 ezer font, az átlagos keresetek heti 25-30 ezer font körül vannak. A BBC honlapja szerint a Championshipben (ami tulajdonképpen a másodosztálynak felel meg) 4-5 ezer fontos heti átlagfizetések vannak, a top fizetések 8-9 ezer font körül vannak. A League One-ban (a tulajdonképpeni harmadosztály) heti 1700-2500 fontos bér az átlag, míg a League Two-ban heti 1300-1500 fontot keres az átlag. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénzügyi fair play programja arra próbálja ösztönözni a klubokat, hogy a teljesítmény után fizessék a játékosokat, mint inkább alapfizetést adjanak neki. A játékosok azonban főként karrierjük csúcsán próbálják meg azt, hogy erősebb pozícióból minél nagyobb alapfizetést harcoljanak ki maguknak.
Angliában a Premier League-ben és az alsóbb osztályokban általában egy sztenderd szerződést alkalmaznak. A profi játékosok szövetségének (Professional Footballers'' Association, PFA) elnöke, Mathew Buck úgy nyilatkozott, hogy ez tartalmazza az alap fizetést, az aláírási díjat, a hűségpénzt, a meccsekért járó juttatásokat, egy alszerződést a játékos imidzse utáni bevételek megosztásáról, valamint egyéb záradékokat. Ezek az oldalak viszont lehetnek nyerészkedők, nagyon bonyolultak, néha akár bizarrak is.
Korábban Filipovics Vladan, az egyik legjelentősebb Magyarországon tevékenykedő játékosmenedzser azt nyilatkozta lapunknak, hogy az angol szövetség dokumentumát használják többségében, mindössze 1-2 oldal eltérő a mintegy 30-ból, mely a béreket és a juttatásokat tartalmazza. Filipovics szerint Magyarországon ennél jóval bonyolultabb, kevésbé áttekinthető szerződések vannak.
„Amikor én játszottam, akkor egy szerződés 3-4-5 oldalas volt és ebben főként nem az anyagi dolgok voltak" – mondta Mark Lawrenson. A Liverpool korábbi hátvéde azt mondta a BBC-nek, hogy főként a jogait nézte át és nem volt akkor arra szükség, hogy külön kinyomtassák neki a kontraktust. Lawrenson szerint azonban a mostani szerződésekben rengeteg bonyolult záradék van, például az imidzs jogokkal kapcsolatban. Sok minden megváltozott a korábbi évekhez képest a szerződésekben, kivéve a klubhűségért járó jutalékot. Eszerint például, ha ötéves szerződése van egy játékosnak, de három év után eladták, akkor a labdarúgónak a hűségpénz addig jár, ameddig ő nem kérte az átigazolását.
A 2012-es bajnok Manchester City egyik vezetője, Ferran Soriano azt mondta, hogy a klubnál általában azt alkalmazzák, hogy a bér kétharmada az alapfizetés. Egyharmadot tehet ki a csapat sikereiért járó pénzdíjak, ha a játékos legalább a mérkőzések 60 százalékán játszott. A mérkőzésenkénti szereplések számán alapuló szerződés, azonban hátrányos lehet a játékosoknak. Kevin Davies, a Preston a játékosa, aki 15 szezont játszott a Premier League-ben azt mondta: ha a klub anyagi helyzete rossz, vagy egy új menedzser nem kedveli a játékost, akkor gyakran előfordul, hogy nem játszatják a labdarúgót, hogy ne kelljen neki bért, vagy plusz juttatást fizetni. Ezért a PFA azt javasolja a játékosoknak, hogy nézzék át a szerződésekben, hogy garantálják az alapjuttatásokat. Csak azoknak a játékosoknak érdemes kockázatos hosszútávú szerződéseket kötni, akik biztosak benne, hogy játszani is fognak.
Sky Andrew játékosmenedzser szerint néha érdemesebb kiharcolni egy 10 százalékos részesedést, ha másik klubnak eladják a játékost, mintha ezer forinttal magasabb heti bért kialkudni.
Bónuszokat a szerződésekben gólokért, gólpasszokért, vagy akár azért is lehet kapni, ha a csapat nem kap gólt. Az Egyesült Államokban a Major League Soccerben a jégkoronghoz hasonlóan a gólpassz előtti átadásért is fizethetnek bónuszt. A csapat helyezésért is lehet bónusz, például kitűznek egy 5 millió fontos keretet, amit aztán szétosztanak a játékosok között. Kevin Davies szerint azonban egyes bónuszok visszaüthetnek a csapat teljesítményére, mivel volt olyan csapattársa, akinek igen magas pénzt ígértek a gólokért, ezért mindenhonnan, minden helyzetben ellődözte a labdát. Liz Allen sportügyvéd a BBC-nek azt mondta, hogy pont ezért egyes csapatok nem adnak a gólért és az gólpasszokért bónuszt, hogy ne legyen egyénieskedés, önzés, hanem a csapatérdekeket vegyék figyelembe a labdarúgók.
A szerződésekben előfordulnak igen érdekes egyénre szabott külön függelékek is. A Sunderland korábbi középpályásának, Stefan Schwartz-nak például megtiltották a szerződésben, hogy űrutazást tegyen, mivel a svéd játékos korábban tett arra egy célzást, hogy szívesen megtenné. Paul Gascoigne kontraktusában pedig mindig szerepelt, hogy közel kell laknia olyan tóhoz, ahol lehet horgászni. Simon Jordan, a Crystal Palace korábbi elnöke kikötötte Neil Ruddock számára, hogy a keresetét lecsökkentik, ha túlsúlyosnak találják. Robbie Fowler egyébként sohasem nézte meg az ő kontraktusát.
Az arculatért járó jogokat maguk a játékosok birtokolják. Így a cégek, mint például az Adidas, vagy a Lucozade nekik fizet pénzt, ha kereskedelmi reklámokban használják fel a labdarúgó imágóját. A játékos a szerződésben megoszthatja a klubbal imidzsének jogait, például engedélyt ad arra, hogy a klub a mérkőzésekre az ő fényképével adjon el jegyeket, mezeket, vagy egyéb termékeket. Az így értékesített termékekért jutalékot adhat a klub a játékosnak, ez lehet akár 10-25 százalék. Kevesebb adót kell fizetni, ha a játékos keresetét az imidzséért felelős cégnek fizeti a klub.
A kivásárlási összegek is vannak a kontraktusokban. Marouane Fellaini szerződésében 23,5 millió font szerepelt az Evertonnál, mely július 31-én járt le, a Manchester United végül 27,5 millió fontot fizetett érte az átigazolási szezon utolsó napján. Az Arsenal 40 millió és 1 fontot kínált a Liverpoolnak Luis Suarezért, amelynek 40 millió font felett már meg kellett fontolnia a szerződés szerint az uruguayi csatár értékesítését, de a Liverpool nem adta el.
Sky Andrew játékosmenedzser szerint kivásárlási összeg jó, ha van a szerződésekben, mivel ez gyümölcsöző lehet, ha a játékos jól teljesít.
A PFA arra biztatja a játékosokat, hogy mindig tartsák be a szerződéseket, mivel ugyanezt várják el a kluboktól is. Általában a konfliktus abból lehet, ha egy nagyobb klub jelentkezik be a játékosért, vagy ha a játékos a médián, vagy a menedzserén keresztül tájékozódik új klub irán. Carlos Teveznek hasonló konfliktusa volt a Manchester Cityvel 2012-ben. Andrew szerint ez egy olyan eset volt, amikor a játékos érezte, hogy megfelelő ereje van ehhez, de Suareznél már az mutatkozott, hogy hiába akart eligazolni, tiszteletben kellett tartania a szerződését. Ha egy játékos kijelenti, hogy nem akar a klubban játszani, akkor helyette játékosok százai jöhetnek helyette, akiket elbocsátottak csapataiktól. Andrew szerint csak nagyon kevés játékos, tehet ilyet, azok, akik a legjobbak között vannak.
A PFA szabályzata szerint, ha egy játékos átlépi a határokat akkor maximum két heti bér elvonásra lehessen megbüntetni. Tevezt végül 400 ezer fontra büntették miután megtagadta, hogy a Bayern München ellen játszon.
