Jövőre többek között kézilabda, vízlabda, műkorcsolya és jégtánc, valamint wushu és szektorlabda (korábban gombfociként ismert) Európa-bajnokságot is rendeznek Magyarországon – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős államtitkársága. Lapunknak elküldték a 2014-ben Magyarországon rendezésre regisztrált sportvilágversenyek listáját:
1. Judo Hungária Világkupa
2. Kézilabda Európa-bajnokság
3. Gerevich-Kovács-Kárpáti Kard Világkupa
4. West-End Női Párbajtőr Világkupa
5. Női Tőr Egyéni és Csapat Világkupa
6. XIII. Kick-Boksz Világkupa
7. TVK MALI Triatlon Világkupa
8. Szektorlabda Európa-bajnokság
9. Öttusa Felnőtt férfi-női Világkupa
10. Öttusa Ifjúsági Világbajnokság
11. Judo Grand Prix
12. Tájékozódási Búvárúszó Európa-bajnokság
13. WTA Tenisz Grand Prix
14. Junior Uszonyosúszó Világbajnokság
15. ISU Műkorcsolya és Jégtánc Európa-bajnokság
16. Wushu Európa-bajnokság
17. Vízilabda Európa-bajnokság
18. CSIO Díjugrató Világkupa
19. Lovas Világkupa
20. ICF Gyorsasági Világkupa
21. Gyulai István Memorial
22. Koronglövő Európa-bajnokság
23. III. Magyar Ritmikus Gimnasztika FIG Világkupa 2014.
Az államtitkárság lapunkkal közölte, hogy ezen sportesemények esetleges központi költségvetési forrásból történő támogatásáról a 2014. évi költségvetési törvény elfogadását követően dönthet Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár.
Orbán Viktor egyébként nemrég azt hangoztatta, hogy Magyarország minél több sport világverseny megrendezésére törekszik. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az ilyen nagyszabású rendezvények növelik az ország tekintélyét, és az idegenforgalomra is jótékony hatással vannak. A kabinet stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, melyre még mindig kevesebbet költenek szerinte, mint például egészségügyre, vagy oktatásra.
A közelmúltban jelentették be (ekkor említette az előbb közölt mondatokat Orbán), hogy megpályáztuk a 2020-as labdarúgó-Eb egyik helyszínét is, melyet a hagyományokkal ellentétben nem egy-két ország, hanem 13 európai város rendezne meg. A mérkőzéseket a 70-90 milliárd forintért felépítendő 65 ezer férőhelyes új Puskás Ferenc Stadionban rendeznék meg. A sportért felelős államtitkárság lapunknak a rendezési költségek kapcsán azt mondta, hogy mivel az Eb teljesen új szisztémában kerül megrendezésre, költségvonzata csak a pályázati kiírás megismerésekor és beadásakor – amelyre 2014-ben kerülhet sor – becsülhető meg.
Eddig 32 ország pályázott a 2020-as futball Eb két csomagjára. Az egyik az elődöntőket és a döntőt tartalmazza, míg a másik pakett három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses – nyolcad- vagy negyeddöntős – találkozót. A pályázó országok és városok listája a következő: Magyarország (Budapest, Puskás Ferenc Stadion), Anglia (London), Azerbajdzsán (Baku), Belgium (Brüsszel), Bulgária (Szófia), Csehország (Prága), Dánia (Koppenhága), Fehéroroszország (Minszk), Finnország (Helsinki), Franciaország (Lyon), Görögország (Athén), Hollandia (Amszterdam), Horvátország (Zágráb), Izrael (Jeruzsálem), Írország (Dublin), Kazahsztán (Asztana), Lengyelország (Varsó vagy Chorzow), Macedónia (Szkopje), Németország (München), Olaszország (Róma vagy Milánó), Oroszország (Szentpétervár), Örményország (Jereván), Portugália (Lisszabon vagy Porto), Románia (Bukarest), Skócia (Glasgow), Spanyolország (Madrid, Barcelona, Bilbao vagy Valencia), Svájc (Basel), Svédország (Solna), Szerbia (Belgrád), Törökország (Isztambul), Ukrajna (Kijev vagy Donyeck) és Wales (Cardiff).
Szintén nemrég közölték, hogy Budapest benyújtotta pályázatát a 2019-es, XXX. nyári Universiade megrendezésére, amit a kormányfő nemrég az olimpiai előszobájának nevezett. A sportállamtitkárság lapunkkal azt közölte, hogy a 2019-es Universiade rendezésének hivatalos költségbecslése legkorábban idén októberben várható.
Magyarország elnyerte a 2021-es vizes vb rendezését is. Ez a sportesemény az egyik legjelentősebb és legnézettebb a világon. A kormány garanciát vállalt a rendezésre. A Budapesten a Dagálynál egy új uszodakmplexumot terveznek építeni, melynek költségét 8-10 milliárd forintra taksálták. Simicskó István sportért felelős államtitkár lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a vizes vb-t a korábbi tapasztalatok alapján nyereségessé lehet tenni. már következő évi úszó Eb-re felújítják a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ (a Hajós-Széchy, a Császár-Komjádi és a Kőér utcai Sportuszodauszodái). A vb szükséges előkészületeire a kormány 300 millió forintot már átutalt, hogy alá lehessen írni a szükséges előszerződést.
A sportért felelős államtitkár szerint rossz gondolkodás, hogyha a lélegeztető gépekkel vetjük össze a sportberuházások szükségességét, miután azt firtattuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem túlzás-e ekkora volumenű sportberuházásokat végezni, illetve ilyen nagy sporteseményeket megrendezni. Simicskó István szerint méltó körülményeket kell teremteni a sportolásra, aminek döntő szerepe van például a gyermekek egészséges fejlődésében. Kiemelte, hogy több évtizedes lemaradásban vagyunk a fejlesztések területén, nemcsak Nyugat-Európához képest, mivel már Ukrajnában, Lengyelországban, vagy Romániában is épültek új, akár egy labdarúgó BL-döntőre is alkalmas sportlétesítmények.
Budapest a nyáron megrendezett egy vívó-világbajnokságot (erre 180 millió szánt a kabinet), majd szeptemberben egy birkózó vb-t, melynek költségvetése mintegy 600 millió forint volt. Tavasszal rendeztek egy I-es jégkorong vb-t és egy cselgáncs Eb-t. Augusztusban volt a férfi kézilabda ifjúsági vb, szeptemberben pedig négyesfogathajtó Eb. A sárkányhajósok, a veterán atléták és a víz alatti hokisok világbajnokságának megrendezését is elnyertük. A kormány közel egymilliárd forintot fordít majd a Budapesten megrendeződő versenyekre, a már említetteken túl volt itt férfi karate Eb, cselgáncsozók nyílt nemzetközi Budapest Kupája, valamint atlétikai Budapest Open nemzetközi verseny. A Fővárosi Önkormányzat 60 millió forinttal szállt be a Budapesten lévő 8 világversenybe. A kormány korábban 760 milliót csoportosított át az egyes idei hazai rendezésű sporteseményekre. Tavaly 11 nemzetközi versenyt rendeztek Magyarországon, melyeken több mint 19 ezer sportoló, és negyedmillió néző vett részt.
