Parlament: sok kis Kft megszűnhet

Az új Polgári törvénykönyvvel összefüggésben négy törvénymódosítást is tárgyaltak ma a Parlamentben. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó javaslatok a részletszabályokat határozzák meg. A negyedik, az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló indítvány az új törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazhatóságát pontosítja.

Minden gondnokság alatt lévő személyt felül kell vizsgálnia a bíróságnak a Ptk. jövő évi hatálybalépése után viszonylag rövid idő alatt - mondta Répássy Róbert vitaindítójában. Áttekintik a gondnokoltak jelenlegi nyilvántartását is - tette hozzá. Kitért arra, hogy újdonság lesz az előzetes jognyilatkozat, amelynek nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal működteti. Ezt a nyilatkozatot a még cselekvőképes személy teszi, aki rendelkezhet személyi és vagyoni ügyei viteléről cselekvőképességének korlátozása esetére - fejtette ki.

Beszélt arról, hogy a most tárgyalt négy javaslat egyike teljeskörűen szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A társaságnak a létesítő okiratát elegendő lesz akkor módosítania, amikor egyébként is szerette volna - jegyezte meg, hozzátéve, a jogi személyekre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az egyesületekre és az alapítványokra, az ezekkel kapcsolatos kérdéseket a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban rendezik. Répássy Róbert elmondta, áttekinthetően szabályozzák az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyait is.

Vas Imre (Fidesz) szerint a most tárgyalt előterjesztések biztosítják, hogy az új Ptk. hatályba lépése a jogrendszer koherenciája mellett menjen végbe. Beszélt arról is, hogy kft.-nek két év lesz törzstőkéjük hárommillió forintra emelésére. Szerinte kétszázezer cégnek kell törzstőkét emelnie, ez pedig azt jelenti, hogy sok kis kft. megszűnik. Vas Imre szerint ez a szabály egy tisztulási folyamatot indít el a kft.-k között, mivel számos olyan cég is megszűnik, amely nem vagy csak adóoptimalizálásái céllal működött. Kitért arra, hogy jogi személyeknél a létesítő okiratot például közkereseti társaságoknál 2015-ig, részvénytársaságoknál 2016-ig kell módosítani.

    
Steiner Pál (MSZP) azt mondta, a felkészülési idő nem jelent megfelelő választ a kft.-k problémáira, mert nem biztos, hogy a kisvállalkozásoknak van bevétele a törzstőke emelésre. Az ellenzéki politikus elfogadja, hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok bekerülnek az új Ptk.-ba, ezért a jogi személyekkel összefüggő törvényjavaslatot támogatják, de a másik három szavazásakor tartózkodni fognak.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy 2010-ben gondnokság alá helyezett embert csak 2018-ban vizsgálnak felül. Az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok változása súlyosan korlátozza az ilyen kapcsolatokban élők jogait, ezért nem támogatják az előterjesztéseket - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezeket a szabályokat a KDNP zsarolására rögzítették.

Rubovszky György (KDNP) a korlátolt felelősségi társaságokkal kapcsolatban életszerűtlennek nevezte, hogy a hárommillió forintos törzstőke gátja lenne a kisvállalkozások működésének, szerinte ez az összeg is kevés ahhoz, hogy komolyan vegyenek egy társaságot. Hozzátette: a cégbíróságok által törölt cégek nagy része alacsony törzstőkével rendelkezik.

A bejegyzett élettársi kapcsolatokkal kapcsolatban, amelyeket szintén szabályoz a törvénycsomag, megjegyezte: azoknak jelenleg csak gazdasági vonatkozásai vannak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szülő és a gyermek között mindenképpen családi kapcsolat van, csupán az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincs családi kapcsolatban. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos kérdések azonban a családjogi passzusba tartoznak - közölte.

Staudt Gábor (Jobbik) az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a hatályos jog a házastársaknak a közös megegyezéssel történő válásra csak akkor ad lehetőséget, ha a felek a vagyon megosztásáról is meg tudnak állapodni. Mint mondta, a szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. már nem tartja fenn, de az átmeneti rendelkezések kizárják, hogy a kedvezőbb szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.

Beszélt arról is, hogy a privatizáció során sok ingatlan került több száz ember osztatlan közös tulajdonába. Ilyen esetekben szinte lehetetlen beszerezni az összes érintett nyilatkozatát az ingatlan hasznosításához, megosztásához, így szerinte a törvény a lehetetlent követeli meg.

A szomszédjogokról szólva megjegyezte: az alapvető életviszonyokat meghatározó szabályozás ugyan részletesebbé vált, de úgy vélte, ez akár a Ptk.-ba is belekerülhetett volna.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője felidézte korábbi ellenérveiket, amelyek szerint az új Ptk. nem tesz eleget a vele szemben támasztott egyik fő elvárásnak, hogy megvédje a közvagyont annak fosztogatóitól, vagyis hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. A kétharmados többség lesöpörte azt az LMP-s javaslatot, hogy "száműzzék Magyarországról az offshore-lovagokat" - fogalmazott.


A felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár egyebek mellett azt hangsúlyozta, kellő idő áll rendelkezésre az új Ptk. hatálybalépésére. Hozzátette, olyan módosító javaslatokat a kormány nem támogat, amelyek intézményes szinten megváltoztatnák a kódex szabályait.

A Magyar Közúthoz kerül minden közútkezelői feladat

A közútkezelői és -üzemeltetési feladatokat a jövőben egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használatarányos útdíj beszedése pedig az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) feladata lesz - ismertette az erről szóló előterjesztést kedden a parlamentben a fejlesztési tárca államtitkára.

Fónagy János expozéjában közölte: a közútkezelési feladatok egységes szervezetbe vonása után az ÁAK tizenhat, míg a közútkezelő hetvenhét üzemmérnökségéből összesen tizenkettő válik megszüntethetővé, amely évente mintegy félmilliárd forintos költségcsökkenést eredményezhet.

További három, a fejlesztések miatt felmerülő mérnökséget nem kell létrehozni, annak feladatait ugyanis a meglévők is el tudják majd látni - mondta el az államtitkár. Jelentős vita nem folyt a javaslatról, az alig negyedóra alatt átment a törvényhozáson.

Pénzt adnak a takarékszövetkezeteknek az államosítás után - az erről szóló javaslat vitája is percek alatt lefolyt. Fónagy János expozéjában kifejtette: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján megindult integrációs folyamat végrehajtásához szükséges az elkülönített állami pénzalap létrehozása. Hozzátette: az előterjesztés rögzíti az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét és meghatározza a felhasználásért felelős személyek csoportját.

Vizsgálja meg a kormány a Jobbik feloszlatásának lehetőségét - ezzel a kéréssel paprikázta fel az álmos munkakezdés hangulatát Nyakó István (MSZP). A jobbikos Volner János a BKK-nak ment neki: ő arról beszélt, miért büntetnék a budapesti autósokat mesterséges dugók kialakításával, hogy minél többen üljenek át tömegközlekedésre. Az LMP-ből Osztolykán Ágnes arról szólt napirend előtt, hogy a kormány szerinte szétverte a kulturális örökségvédelem rendszerét, Győrben például egy kulturális emlékhelyet rombolnak le, hogy parkolóházat építsenek.

A nap az új bűnmegelőzési stratégia nem túl hosszú vitájával zárult. Kontrát Károly felidézte, hogy a kormány létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot. A tanács kidolgozta a bűnmegelőzés új nemzeti stratégiáját - tette hozzá. Az új stratégia alapvető célja nem meglepő módon a közbiztonság megerősítése, a bűnözés csökkentése, a védelem biztosítása mindenki számára, az állampolgárok biztonságérzetének javítása. Ehhez kapcsolódóan kétévente cselekvési tervet kell készíteni.
  

A vitában a fideszes Vas Imre azt mondta, az új stratégiában elvégzik a megfelelő korrekciókat, majd hozzátette: olyan bűnmegelőzési politikára van szükség, amely tíz évre meghatározza a fő beavatkozási területeket és az ehhez szükséges eszközrendszert. Emellett kiemelten kell foglalkoznia a települések és közterületek biztonságával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a média és az internet veszélyeivel.

A jobbikos Staudt Gábor hangsúlyozta, hogy a jelenleg érvényes, 2003-ban elfogadott stratégiában a fő prioritások nem valósultak meg, és jobb lenne, ha az Országgyűlés fogadná el az új stratégiát határozati formában. Harangozó Tamás (MSZP) szerint a stratégia Kövér László házelnök rendeleti kormányzásról alkotott víziójának kibontakozása, a kormány úgy gondolja, hogy nincs helye a nyilvános parlamenti vitának, egyeztetésnek. Hozzátette: a kormány a megfélemlítésben hisz és a hajléktalanság, az iskolakerülők ügyét is a rendőrökkel akarja megoldatni, sőt az sem derül ki, hogy hogyan akarja a civil szervezeteket bevonni a bűnmegelőzésbe. Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, az embereknek az a fontos, hogy eredményes legyen a stratégia, nem pedig az, hogy milyen jogtechnikai megoldással fogadják azt el.

Vizsgálja meg a kormány a Jobbik feloszlatásának lehetőségét - ezzel a kéréssel paprikázta fel az álmos munkakezdés hangulatát Nyakó István (MSZP). A jobbikos Volner János a BKK-nak ment neki: ő arról beszélt, miért büntetnék a budapesti autósokat mesterséges dugók kialakításával, hogy minél többen üljenek át tömegközlekedésre. Az LMP-ből Osztolykán Ágnes arról szólt napirend előtt, hogy a kormány szerinte szétverte a kulturális örökségvédelem rendszerét, Győrben például egy kulturális emlékhelyet rombolnak le, hogy parkolóházat építsenek.

-->