A németek már egy támadásra készülnek: a toborzás nem elég, meghosszabbítanák a munkaidőt - a vezérőrnagy súlyos állításokat fogalmazott meg
Németország védelmi képességeinek fenntartása rendkívüli intézkedéseket igényel Wolf-Jürgen Stahl vezérőrnagy, a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia elnöke szerint, aki úgy vélte, hogy a sorkötelezettség bevezetése mellett szükség lehet a munkaidő meghosszabbítására is, egy területeken a 48 órás munkahetet sem lehet kizárni.
Németországnak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát
A Híradó összefoglalója szerint a vezérőrnagy kifejtette, hogy Németországnak gondoskodnia kell arról, hogy egy esetleges támadás esetén mind a polgári, mind a katonai védelem folyamatosan működőképes maradjon. Megítélése szerint mindez nem valósítható meg pusztán önkéntes alapon.
A Bundeswehrt (német hadsereg) ugyan alkapvető védelmi szempontból Stahl működőképesnek tartja, ám szerinte ezt a képességet sürgősen tovább kell javítani. Ennek részeként lehet szükség a heti 48 órás munkahét bevezetésére, például a hadiiparban. Véleménye szerint a hadsereg megerősítése nem merül ki abban, hogy több pénz álljon rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a katonákat az újonnan beszerzett eszközök használatára is ki kell képezni, amiben kulcsszerepe van az időtényezőnek.
„Többet kell tennünk. Ez pedig azt jelenti, hogy feltételek nélkül több időt kell a biztonságunkra fordítanunk. Felkészültebbé kell válnunk, és gyorsabban kell bevethető állapotba kerülnünk” – fogalmazott Stahl.
Oroszország riasztó mértékben fegyverkezik
Stahl arra is rámutatott, hogy
Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan mértékű fegyverkezésbe kezdett, amely már messze túlmutat azon, ami az ukrajnai háborúhoz önmagában szükséges lenne.
Az új katonai szolgálati modellt, amely január elsejével lép hatályba, Németország december elején hagyta jóvá. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad. Azonban ha az alkalmasnak minősítettek közül nem jelentkeznek elegen önkéntesen katonának, akkor a kormány dönt arról, hogy kinek kell bevonulnia.
A német hadsereg helyettes műveleti parancsnoka, André Bodemann vezérezredes pedig egy friss interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországot egyre nagyobb fenyegetettség éri, ami nemcsak a lakosságra és a vállalatokra ró pluszterheket, hanem közvetlen veszélyt is jelent számukra. Úgy véli, „jogilag ugyan nem vagyunk háborúban, de már nem is békében. Egy hibrid szakaszban vagyunk – amelyet dezinformáció, kibertámadások, kémkedés és szabotázs jellemez”.
