
Útban volt, eltörölték: megúsztak a magyarok egy tetemes adót – uniós élvonalba löki Magyarországot a kormányzati intézkedés
Európában a háztartási áram- és gázköltségek része a felhasználás alapján fizetendő adó. Ez azon túl, hogy tetemes költségvetési bevétel, eszköze a tarifák alacsonyabbra szorításának is az elszaladó piaci árak idején. Áfa mindenütt van, sok helyen energiaadó is, továbbá találkozhatunk környezetvédelmi adóval, szén-dioxid-adóval és megújulóenergia-támogatási díjjal.

Az energiaadó eredeti funkciója a megújulóalapú energiatermelés támogatása. Ez az adó jellemzően, de nem minden országban fix nagyságú. Ahol fix, ott a bruttó végfelhasználói áron (tarifán) belüli súlya csak annak megfelelően változik, hogy hogyan módosul a többi összetevő mértéke.
Áramra terel a holland szabályozás
Nagy a szórás az energiaadó használata és mértéke szempontjából. Az egyik szélső eset Hollandia, ahol jelenleg is az eredeti szelleme szerint alkalmazzák, aminek eredményeként nagyon érdekes állapot alakult ki. Az adó mellé ugyanis 2020-ben bevezettek egy lakossági tax-creditet, lényegében adókedvezményt, adó-visszatérítést, amely még nagyobb is lehet magánál az energiaadónál. Így a bevetése negatív adót eredményezhet. A jogalkotó ezzel ösztönzi a lakosságot arra, hogy a fosszilis eredetű földgáz helyett áramot használjon. Vagyis, bár a hollandiai áramtarifában elvben van energiaadó, a fizetendő nagysága nulla, sőt, akár még támogatás is megjelenhet helyette.
A magyarok ezt az adót megúszták
További hat európai fővárosban hivatalosan is nulla a lakossági áram energiaadója. Ezek Szófia, Budapest, Riga, Vilnius, Luxembourg és Kijev. Amszterdam mellett Budapest esete is sajátos. Magyarországon ugyanis a 2013-ban indult rezsicsökkentés során „útban volt” az energiaadó. Eltörlésével – egyben a piaci felhasználókra való áthárításával – és más intézkedésekkel együtt Magyarországon jöttek létre az Európai Unión belül a legalacsonyabb háztartási tarifák.
Az energiaadó másik euróapi végletét a brüsszeli áramár mutatja. Az adónem a belga főváros novemberi áramtarifájának a 32 százalékát tette ki. Brüsszelben volt a negyedik legdrágább a lakossági áram, az egységára a magyarországinak mintegy négyszeresét tette ki.
Az áfa mindenkit utolér
Az áramáfa alól egyetlen európai főváros lakosa sem mentesül. Az áfának a tarifán belüli súlya az energiaadót megúszó
- budapestiek számlájában volt novemberben a legmagasabb, 21 százalék.
- Helsinkiben, Stockholmban és Oslóban is magas, 20 százalékos arány jött ki,
- de például Vallettában és Londonban csak 5 százalék.
Azonban ne irigyeljük e két utóbbi főváros lakosait! Vallettában az áram mintegy 30 százalékkal, Londonban pedig három és félszer volt drágább a háztartások számára, mint Budapesten, és a lakosság számára ez a meghatározó.
Az energiaadó az európai áramtarifáknak átlagosan a 8 százaléka volt, míg az áfára 14 százalékos súly jutott.
Tehát Európában e két adónem révén a lakosság által az áramért fizetett díj átlagosan 22 százaléka a költségvetésbe csordogált vissza.
A gáz adójával noszogatják a hollandokat
Más a helyzet a földgáz energiaadójával: az értéke nulla nyolc fővárosban a VaasaETT összefoglalója szerint. Ezek kizárólag volt szocialista országok fővárosai: Szófia, Prága, Budapest, Pozsony, Vilnius, Varsó, Bukarest és Kijev. Budapest erre a listára is a rezsicsökkentés révén került fel.
Az amszterdamiak azonban – akik örülhettek az áramár negatív energiaadójának – a földgáz esetében 34 százalékos súlyú teherrrel szembesültek. Ez volt Európában a legmagasabb arány, de érthető: a holland kormány a másik oldalról ezzel noszogatja a lakosságot, hogy gáz helyett inkább árammal fűtsön. A hollandiai bruttó végfelhasználói gázár az abszolút nagysága alapján is a legnagyobb Európában, ha figyelmen kívül hagyjuk a még magasabb, de speciális helyzete miatt versenyen kívülinek is tekinthető (ám ettől még kifizetendő) stockholmi árat. Az amszterdami lakossági gáztarifa novemberben közel hétszer volt nagyobb a budapestinél.
Az energiaadó Amszterdam után Berlinben hasította ki a legnagyobb arányt a gázszámlából, 25 százalékot. Utána Bécs, Brüsszel és Róma következett, egyaránt 17 százalékkal.
Az áfa a gáztarifának is elengedhetetlen része
Áfa nélkül sehol nem volt gázszolgáltatás. A legkisebb érték – 5 százalék – Zágrábra és Londonra jött ki. Budapest amit megnyert az energiaadón, azt a gáz esetében is elvesztette az áfán: a lakossági gáztarifáján belüli 21 százalékos áfasúly a legmagasabb volt Európában. Viszont ez a 21 százalékos állami elvonás kisebb volt az európai 25 százalékos (10+15) átlagnál.
Az energiaadó átlagos súlya 15 százalékos volt az európai fővárosokban novemberben a háztartási bruttó végfelhasználói gázdíjakon belül, az áfáé pedig 10 százalék,
tehát a gázért fizetett pénz negyede átáramlott az állam zsebébe.
Mivel a VaasaETT az adónemek között csak az áfát és az energiadót tünteti fel, feltehetően az utóbbiban veszi figyelembe a többi, a környezet védelméhez kapcsolódó elvonást is.
Ajánlott videók




