Közélet

Egyre népszerűbb büntetés a közérdekű munka

Lopás, rongálás, rendzavarás, közlekedési kihágás és egyéb szabálysértés miatt tavaly már több mint 43 ezer ember jelentkezett közérdekű munkára. Ez több mint a kétszerese az egy évvel korábbinak – tudtuk meg a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól.

Jelenleg három esetben kényszerülhet valaki közérdekű munkavégzésre: ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság eleve ilyen büntetést szab ki rá; ha első körben pénzbüntetést vagy helyszíni bírságot kapott, de azok helyett ő maga ezt választja, illetve ha a közigazgatási bírságot változtatja erre a hatóság. Ötezer forint bírság hat óra munkával, egy nap elzárással váltható ki, vagyis egy ötvenezres bírságot 60 óra munkával, vagy 10 nap elzárással lehet letudni.

Közérdekű munka azonban csak az úgynevezett foglalkoztathatósági szakvélemény – korábbi nevén alkalmassági vizsgálat – birtokában végezhető. Ezt jelenleg 3300 forintért állítják ki, amely összeget egy tervezett jogszabály-módosítás alapján a jövőben az állam átvállalja. Ám csak azoktól, akiket eleve közérdekű munkára ítéltek. A Belügyminisztérium a különbségtételt kérdésünkre azzal indokolta, hogy „az elkövető önkéntes döntésén alapuló közérdekű munka (pénzbírság, illetve helyszíni bírság megfizetése helyett választott) vállalása olyan költség, amely az elkövető oldalán jelentkező kedvezményt testesít meg, addig a büntetésként kiszabott közérdekű munka az állam általi kötelezésen alapul”.

A rendelettervezethez mellékelt hatásvizsgálat szerint 14 hónap alatt 11688 emberre szabtak ki közérdekű munkavégzést, akiknek így összesen több mint 38 millió forintot nem kellett volna kifizetni. A pénzbírságot, helyszíni bírságot ez idő alatt mindössze 4672-en váltották meg közérdekű munkával.

közérdekű munka büntetés
Kapcsolódó cikkek