Tíz-húszezer kisgyermekes anya is munkába áll majd a gyed-extrának nevezett intézkedéscsomag nyomán – legalábbis a kormány reményei szerint. Lenne is hová fejlődni: a 6 év alatti gyerekeket nevelő anyák 36 százalékos magyarországi foglalkoztatottsági mutatója a legalacsonyabb az Európai Unióban. A tervek szerint ezt legalább 40 százalékra kellene feltornázni, úgy, hogy közben a gyermekszám se csökkenjen. Sőt, megfordítja az eddigi tendenciákat, amelyek a KSH legújabb éves statisztikája szerint is egyértelműen negatívak: 2013-ban 88 700 gyermek született, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az ez év elején bevezetett intézkedések hatékonyságát korai lenne megítélni, hiszen még csak egy hónap adatai állnak rendelkezésre. E szerint mintegy ezer ember igényelte a gyed folyósítása melletti munkavégzés lehetőségét, és csaknem százan a több ellátás egyidejű folyósítását. Mivel a gyed extra visszamenőleg is érvényes, vagyis azok az anyák is újra igénybe vehetik a gyed-et, akik már korábban visszamentek dolgozni, nem tudni, mennyi a valóban új munkavállaló.
Abban ugyanakkor többen is egyetértenek, hogy önmagában ez a lépés kevés, bármily előremutató is. Nagy Ágnes, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar PhD-hallgatója a Munkaügyi Szemle januári számában írt tanulmányában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a nyugat-európai és az amerikai anyák a „korai munkavállalás” alatt azt értik, ha gyermekük egy éves kora előtt visszamennek dolgozni, addig a magyar édesanyák többsége számára a 3 éven belüli munkavállalás még mindig tabunak számít. A KSH 2008-as adatai szerint az anyák átlagban 4,7 évig maradnak otthon gyermekükkel. Ennek nem csak a még mindig igen konzervatívnak számító családi szerepfelfogás, de az is magyaráz, hogy a családok nem kis része számára az anyasági támogatások jelentik az egyetlen bevételi forrást.
Várhatóan nem is ők, hanem a magasan kvalifikált, speciálisabb munkakörökben alkalmazott, és/vagy nagyobb munkatapasztalattal rendelkező anyák lesznek azok, akik igénybe veszik majd a munka melletti gyedet, mert ők azok, akiknek jelentősen csökken a jövedelmük, és akiket nem tudnak könnyen pótolni a munkáltatók – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor minden szempontból jó üzenet a kismamák foglalkoztatását ösztönző foglalkoztatáspolitika, amely talán hozzájárul annak a rossz munkaügyi gyakorlatnak a fokozatos felszámolásában, amely egyértelmű teherként tekint a gyerekes nőkre.
Ebben ugyanakkor nem segít, hogy a Munka törvénykönyve 2012-es módosítása a munkaviszony megszüntetése tekintetében a korábbinál nehezebb helyzetbe hozta a kisgyermekeseket – figyelmeztet Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek munkajogásza. Korábban az Mt. a gyermek 3 éves koráig abszolút felmondási tilalmat biztosított az anyáknak, jelenleg azonban „csak” felmondási korlátozás vonatkozik rájuk.
Négyet egy csapásra
A január 1-jével bevezetett gyed extra négy konkrét intézkedést jelent. Az első, hogy a gyes és a gyed ideje alatt újra lehet dolgozni a gyerek egyéves kora után. A második, hogy testvér születése esetén is megmaradnak a korábbi ellátások, így a szülők két gyedet vagy gyest is kaphatnak egyszerre. A harmadik az egyetemi, főiskolai hallgatók által igénybe vehető diplomás gyed bevezetése, a negyedik ődog a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadóknak járó adókedvezmény.
Nem működnek az alternatív munkavégzési formák
A gyermekes anyák munkavállalását jelentősen korlátozza, hogy Magyarországon még mindig alig ismertek az olyan atipikus foglalkoztatási formák, mint a távmunka vagy a részmunkaidő. Nemzetközi átlagban a munkavállalók 17, nálunk mindössze 3 százaléka dolgozik távmunkában.
A részmunkaidős foglalkoztatásban is óriási a lemaradásunk: míg az EU-ban a dolgozók 19,2 százaléka már így dolgozik, addig nálunk a foglalkoztatottak mindössze 6,6 százaléka élhetett 2012-ben ezzel a lehetőséggel a KSH adatai szerint.
