BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hoffmann: A Klik működése miatt nincs aggodalomra ok

Szó sincs 57 milliárd forintos hiányról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésével kapcsolatban, általában likviditási gondok vannak, melyek nagyságrendje elérheti a milliárdos összegeket, de mindig megtalálják a megfelelő forrásokat – mondta lapunknak köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa azokra a korábbi, a kormányzat által megrendelt jelentésekre reagált, melyek a Kliknek idén 57 milliárdos költségvetési hiányt jósoltak meg. Szabó Balázs miniszteri biztos szerint a 198 tankerületi felügyelő alkalmatlan posztjára, az Emmi főosztályvezetője, Pölöskei Gáborné a túlzottan központosított szervezet decentralizálást tartotta szükségesnek.

Hoffmann lapunknak elmondta: a szekrényből kipattanó csontvázaknak nevezhetjük azokat az adósságokat, amelyeket még a régi fenntartói rendszerben az önkormányzati iskolák felhalmoztak, s ezeket áttestálták a Klik-re. Példaként nevezte, hogy ahol az iskolában felrobbant a kazán, ott az önkormányzat helyett a tanítás érdekében a Klik fizette ki a költségeket, melyek nem voltak betervezve. „A Kliknek nincs adóssága, minden kifizetési kötelezettségének eleget tesz” – hangoztatta. Kijelentette, egy előzmény nélküli intézménynél nehéz megtervezni egy költségvetést, de a Klik működése körül nincs aggodalomra ok.

Az államtitkár kiemelte: már a jelentések nyilvánosságra kerülése előtt több jelzett problémát is orvosoltak. Belátták, hogy 198 tankerületet nem lehet egy központból irányítani, így a megyei központok erőteljesebb irányító szerepet kaptak. Belső átszervezések történtek, szervezetet fejlesztő tréningeket indítottak.

Hoffmann visszautasította, hogy a tankerületi vezetők tömegesen alkalmatlanok lettek volna, a megállapítást mérés nem előzte meg. Közölte, csak tizenegynéhány esetben történt személycsere alkalmatlanság miatt.

A héten a PISA-felmérések sokkoló eredményeivel kapcsolatban az MTA elnöke, Pálinkás József közölte: átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban, az egyszeri intézkedések nem elegendőek. Hoffmann elmondta: a 2012-es tavaszi felmérés után, 2013. szeptemberében vezették be az új köznevelési törvényt, melyet annak érdekében is hoztak, hogy javuljanak az eredmények. Szerinte az általa felsorolt reformok (állami fenntartás, pedagógus-életpályamodell, tanfelügyeleti rendszer, alaptanterv) eredményei csak több év múlva lesznek majd mérhetőek a felmérésekben.

Hoffmann szerint az előző oktatási vezetés abban is hibázott, hogy kommunikációjában és intézkedéséiben is azt sugallta, nem kell követelményeket támasztani a gyerekekkel szemben. Megszűntették az alsóban az osztályozást, ami valahová besorolja a gyereket. A szöveges értékelés nem mondta meg egyértelműen a gyerekről, hogy nincs azon a szinten, hogy továbbhaladhasson. Szerinte ellentmond az a gyakorlatnak, hogy egy 1-2. osztályban olvasni, írni, számolni nem tudó gyerek, majd 3-4. osztályban ezt megtanulja. Úgy vélte, hogy a követelmény szó szitokszó lett.

Hoffmann a jövőjét firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy mivel elkötelezett az iskolaügy javítása érdekében, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben, ami ezt lehetővé teszi.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.