BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hoffmann: A Klik működése miatt nincs aggodalomra ok

Szó sincs 57 milliárd forintos hiányról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésével kapcsolatban, általában likviditási gondok vannak, melyek nagyságrendje elérheti a milliárdos összegeket, de mindig megtalálják a megfelelő forrásokat – mondta lapunknak köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa azokra a korábbi, a kormányzat által megrendelt jelentésekre reagált, melyek a Kliknek idén 57 milliárdos költségvetési hiányt jósoltak meg. Szabó Balázs miniszteri biztos szerint a 198 tankerületi felügyelő alkalmatlan posztjára, az Emmi főosztályvezetője, Pölöskei Gáborné a túlzottan központosított szervezet decentralizálást tartotta szükségesnek.

Hoffmann lapunknak elmondta: a szekrényből kipattanó csontvázaknak nevezhetjük azokat az adósságokat, amelyeket még a régi fenntartói rendszerben az önkormányzati iskolák felhalmoztak, s ezeket áttestálták a Klik-re. Példaként nevezte, hogy ahol az iskolában felrobbant a kazán, ott az önkormányzat helyett a tanítás érdekében a Klik fizette ki a költségeket, melyek nem voltak betervezve. „A Kliknek nincs adóssága, minden kifizetési kötelezettségének eleget tesz” – hangoztatta. Kijelentette, egy előzmény nélküli intézménynél nehéz megtervezni egy költségvetést, de a Klik működése körül nincs aggodalomra ok.

Az államtitkár kiemelte: már a jelentések nyilvánosságra kerülése előtt több jelzett problémát is orvosoltak. Belátták, hogy 198 tankerületet nem lehet egy központból irányítani, így a megyei központok erőteljesebb irányító szerepet kaptak. Belső átszervezések történtek, szervezetet fejlesztő tréningeket indítottak.

Hoffmann visszautasította, hogy a tankerületi vezetők tömegesen alkalmatlanok lettek volna, a megállapítást mérés nem előzte meg. Közölte, csak tizenegynéhány esetben történt személycsere alkalmatlanság miatt.

A héten a PISA-felmérések sokkoló eredményeivel kapcsolatban az MTA elnöke, Pálinkás József közölte: átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban, az egyszeri intézkedések nem elegendőek. Hoffmann elmondta: a 2012-es tavaszi felmérés után, 2013. szeptemberében vezették be az új köznevelési törvényt, melyet annak érdekében is hoztak, hogy javuljanak az eredmények. Szerinte az általa felsorolt reformok (állami fenntartás, pedagógus-életpályamodell, tanfelügyeleti rendszer, alaptanterv) eredményei csak több év múlva lesznek majd mérhetőek a felmérésekben.

Hoffmann szerint az előző oktatási vezetés abban is hibázott, hogy kommunikációjában és intézkedéséiben is azt sugallta, nem kell követelményeket támasztani a gyerekekkel szemben. Megszűntették az alsóban az osztályozást, ami valahová besorolja a gyereket. A szöveges értékelés nem mondta meg egyértelműen a gyerekről, hogy nincs azon a szinten, hogy továbbhaladhasson. Szerinte ellentmond az a gyakorlatnak, hogy egy 1-2. osztályban olvasni, írni, számolni nem tudó gyerek, majd 3-4. osztályban ezt megtanulja. Úgy vélte, hogy a követelmény szó szitokszó lett.

Hoffmann a jövőjét firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy mivel elkötelezett az iskolaügy javítása érdekében, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben, ami ezt lehetővé teszi.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.