Lazítás huszonegy hónapja

Huszonegy hónapja csökkenti a héthetes kötvény kamatát a nemzeti bank, és a 10 bázispontos vágással 2,5 százalékra mérséklődött az irányadó ráta a mai naptól. A 2012 augusztusától tartó sorozatban összesen 450 bázisponttal csökkent a kamatszint. Sokak várakozásával ellentétben az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből nem derült ki, hogy megállt-e a kamatciklus.

Több szakértő a ciklus során a lazítás kockázataira figyelmeztetett, ugyanakkor a nemzeti bank vezető tisztségviselői történelmi sikernek ítélik meg a lépéseket. Orbán Viktor miniszterelnök „jobbkeze”, Matolcsy György több mint egy éve vette át a jegybank vezetését, aki korábban nemzetgazdasági miniszter volt. A központi bank keddi közleményében nem ad egyértelmű iránymutatást a kamat további alakulására vonatkozóan.

Mivel a több megfigyelő arra számított, hogy 2,5 százalékon megáll az MNB, és ez hangsúlyosan bekerül a közleménybe, így most akár fel is erősödhet a spekuláció a további kamatvágások kapcsán, ami egyúttal a középtávú korrekció (kamatemelés) esélyét is növeli. Ezt a várakozást „limitálhatja”, hogy az MNB emlékeztetett márciusi jelzésre, miszerint az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez szükséges. Hozzátették, hogy „a következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet”.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, az MNB közleménye laza indikáció arra, hogy vége van a csökkentési ciklusnak. „Jelenlegi alappályájukon elég közel vannak ahhoz a szinthez, aminek segítségével elérhetik az inflációs célt” – tette hozzá. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint az MNB nem akarta bejelenteni, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt több mint másfél évben végrehajtott 4,5 százalékos lazítás óriási mértékű, ezen 10 bázispontok nem sokat befolyásolnak. Kondrát kiemelte, hogy az infláció 2015-ben vissza fog térni 3 százalékhoz az MNB előrejelzése szerint is, így le kellett volna zárni a lazítási ciklust.

„Nagyon nehéz határozott álláspontra jutni, de úgy érzem, hogy nem csökkenti tovább a kamatot az MNB” – nyilatkozta lapunknak Kondrát, érzékeltetve, hogy a jegybank közleménye nem tartalmaz egyértelmű iránymutatást. „Ha viszont jó ideig alacsonyan marad az infláció, vagy az MNB valamiért úgy érzi, hogy javul a kockázati megítélésünk, akkor folytathatja a kamatvágásokat” – tette hozzá.

A forint kissé erősödött, ami részben arra utal (a külpiaci hangulat is javult), hogy a legtöbb szakértő a lazítási ciklus befejezését olvasta ki az MNB közleményéből. A monetáris enyhítéseknek azonban aligha lesz vége: a növekedési hitelprogram folytatódik, és a kéthetes kötvények átalakítása is csak most következik.

Kevéssé lehet „irányadó” az alapkamat

A nemzeti bank augusztus elsejétől megváltoztatja irányadó eszközét, a kéthetes MNB-kötvényt, és betétté alakítja (erre határozzák meg az alapkamatot). Az intézkedéssorozat célja a külföldiek kiszorítása, valamint az, hogy a bankok állampapírt vegyenek. Szakértők szerint a „kiszorított” pénz egy része kerül csak államkötvénybe, a többi elhagyja az országot, illetve egynapos jegybanki eszközbe, betétbe áramlik. Piaci szereplők úgy vélik, a lépés gyengítheti az alapkamat irányadó erejét (ha például túl sok pénz áramlik egynapos betétbe), így megvan az esély arra, hogy a transzmissziós csatornákon keresztül kevéssé tud majd hatást gyakorolni a gazdasági folyamtokra.