Donald Trump az Európai Unió után a legfejlettebb ipari államokat (G7) próbálja rávenni arra, hogy jelentős vámokkal büntessék Indiát és Kínát az orosz olaj vásárlása miatt. A kérdés napirendre kerül a pénzügyminiszterek pénteki videókonferenciáján, a döntés azonban dilemmát jelent a G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Kanada számára is.
A Financial Times több forrásból megerősített információja szerint az amerikaiak által javasolt tarifa 50–100 százalék közötti. Az EU-t Trump a legmagasabb, 100 százalékos tarifa kivetésére akarja rávenni, hogy rákényszerítse Vlagyimir Putyint az ukrajnai béketárgyalásokra, Brüsszel azonban vonakodik.
„Az orosz olaj kínai és orosz vásárlásai finanszírozzák Putyin háborús gépezetét, és meghosszabbítják az ukránok értelmetlen gyilkolását” – indokolta a javaslatot az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője. „A hét elején világossá tettük uniós szövetségeseinknek, hogy ha komoly szándékuk befejezni a hátsó udvarukban zajló háborút, akkor csatlakozniuk kell hozzánk, és jelentős vámokat kell kivetniük, amelyek a hatályukat vesztik azon a napon, amikor véget ér a háború” – tette hozzá.
Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államok is az unióssal azonos mértékű tarifákat vet ki.
Brüsszel a Reuters tudósítása szerint azért vonakodik, mert másképpen kezeli a szankciókat, mint a vámokat, és az utóbbit kivetését általában hónapokig tartó alapos vizsgálat előzi meg, hogy jogilag igazolt és védhető legyen.
A 27-ek az ukrajnai háború miatt eddig vámokat csak az orosz és fehérorosz műtrágyára és agrártermékekre vetett ki azzal az indokkal, hogy megakadályozza az ezektől való függést, amelyet a két ország kihasználhat, illetve védje az uniós műtrágyagyártók érdekeit.
„Egyelőre nem tárgyalunk esetleges vámokról sem Indiával, sem Kínával kapcsolatban” – nyilatkozta a héten a hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata.
Az EU ráadásul az amerikai vámháború miatt keresi az új partnereket,
felgyorsította a tárgyalásokat Indiával is, hogy még az idén megkössék a szabadkereskedelmi megállapodást. Brüsszel ezt nem akarja kockáztatni.
Az időzítés amerikai szempontból is érdekes. Washington a múlt hónapban vetett ki pótlólagos, 25 százalékos vámokat Indiára az orosz olaj vásárlása miatt, így az országból származó importra összesen 50 százalékos tarifa érvényes.
Trump és Naredra Modi indiai miniszterelnök azonban a napokban már békülékenyebb hangot ütött meg a közösségi oldalakon – emlékeztetett a Politico. Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy többhetes megszakítás után újrakezdődnek a kétoldalú tárgyalások a kereskedelmi megállapodásról.
Kínát pedig Trump nem is büntette az orosz olaj vásárlása miatt, november közepéig meghosszabbították a kétoldalú kereskedelmi tűzszünetet.
Az EU számára életveszélyes lenne ilyen magas vámokat kiszabni két kulcsfontosságú kereskedelmi partnerére, mert – ahogy az elektromos autók esetében a sertéshús büntetésével – Peking erre is minden valószínűség szerint válaszcsapással reagálna, ami súlyos gazdasági következményekkel járna a 27-ek számára.
Brüsszel abban bízik, hogy meg tudja győzni az amerikaiakat, hogy
ugyanolyan eredményt lehet elérni keményebb szankciókkal az orosz energiaipari vállalatok ellen,
és azzal, ha előrébb hozzák a 2027-es határidőt, amikorra az EU teljesen leállítja az orosz olaj és gáz beszerzését.
Ehhez azonban Trumpnak nyomást kell gyakorolnia Magyarországra és Szlovákiára, arra a két uniós országra, amelyik még mindig vásárol vezetéken érkező orosz olajat, és több szankciót is megvétózott.
Kérdés, hogy az amerikai elnök képes és hajlandó-e erre, mert Robert Fico szlovák miniszterelnök a minap közölte, hogy nem támogat újabb uniós szankciókat Oroszország ellen, amíg Brüsszel nem áll elő konkrét tervekkel az európai gazdaság, különösen az ipar és az energiaárak versenyképességének javítására.
Nem lenne könnyű ilyen magas vámokat elfogadni a G7 soros elnöki tisztét betöltő Kanadának sem, hiszen az amerikai vámok miatt az ország is diverzifikálni akarja a kereskedelmét.
Mark Carney kormányfő nyáron kezdte helyreállítani a kapcsolatokat Indiával,
amelyek egy kanadai szikh aktivista meggyilkolása miatt mérgesedtek el. Juston Trudeau akkori kanadai miniszterelnök azt mondta, hogy hiteles állítások szerint az indiai kormány is szerepet játszott a gyilkosságban. India visszautasította és abszurdnak nevezte a vádakat.
India mellett Carney a kínai kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzésével is próbálkozik, amit szintén megakasztana horribilis vámok kivetése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.