Bár leginkább a betörőktől féltjük az ingatlant, a statisztikák szerint sokkal gyakoribb probléma, hogy nyitva felejtünk egy ablakot, ami betörik a hirtelen jövő viharban, vagy nyitva marad egy csap és eláztatjuk az alsó szomszédot vagy épp a szomszéd okoz nekünk kárt.
A K&H Biztosító egy korábbi, online felmérése szerint az internetezők körülbelül kétharmada szenvedett már lakáskárt. Leggyakrabban üvegkár keletkezett, illetve beázás vagy csőtörés történt. A panellakásban élőknél jellemzően a beázás fordul elő, míg a családi házban üvegkár és villámkár a leginkább jellegzetes káresemény.
„Ha egy társasházi lakásában csőtörés történik, több lakást is súlyosan megrongálhat a kiömlő víztömeg. Ilyen esetben jóval magasabbra rúghat a társasház lakóinak okozott kár mértéke, mint amit a biztosított lakása elszenved. Érdemes számba venni a korábbi évek alatt beszerzett új berendezéseket, bútorokat, sőt, szoftvereket, ugyanis ezekre a vagyontárgyakra is kiterjedhet a lakásbiztosítás. Javasolt évente ellenőrizni, hogy az ingóságokra vonatkozó szerződésben foglalt biztosítási összeg tényleg fedezi-e esetleges pótlásuk vagy javításuk költségét.
Ezt nagyon sokan elmulasztják. Általános probléma az ebből fakadó alulbiztosítás, ami legfőképp az ügyfeleknek nem előnyös, hiszen ha nem kértek a mindenkori vagyoni helyzetüknek megfelelő, pontos értékkövetést, vagyontárgyaik esetleges megrongálódása vagy ellopása esetén a kárukat a biztosításuk csak részben fedezi” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.
